A hazai irodalmi karneválok, seregszemlék, monstre könyves rendezvények, könyvhetek sorában nem könnyű manapság eligazodni. Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A költészet világnapjává, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nemkormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civilszervezetek bevonásával ünnepelhet meg.
Mi, magyarok azért nem exponáljuk különösebben ezt az alkalmat, mert nekünk van egy saját költészetnapunk, amit jóval korábban, 1964 óta ülünk meg április 11-én. Arra emlékezünk, hogy 1905. április 11-én született József Attila, a huszadik századi költészet meghatározó egyénisége. A dátumok és évfordulók viszonylagos voltát semmi sem bizonyíthatja jobban, hogy „József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak jó költőként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló, ezért gyakran félreértett, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték, s aki egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett.”
Az április végének utolsó hétvégéjén megtartott Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a kiadók karneválja. A június elején kezdődő Ünnepi Könyvhét igazi hungaricum, az írók és a költők ünnepe, amelyet a mostani ínséges időkben is megtartunk. A nagy könyvhét utolsó napja afféle idénybúcsúztató, szimbolikusan is, valóságosan is jelzi, hogy kezdődik a nyári uborkaszezon, a pólós, bermudanadrágos vakációs fesztiválok évadja.
Speciális könyvünnep a Szent István Könyvhét, amelynek ötlete és megvalósítása a Szent István Társulat vezetőségének érdeme, a társulatról egyre inkább köztudomású, hogy 1848-ban, a forradalom és szabadságharc esztendejében jött létre, így Magyarország legrégibb könyvkiadójának számít. A Szent István Társulat igazgatója, Farkas Olivér katolikus költő, az elnöke Sarbak Gábor professzor.
A karnevál május 19-én, délelőtt 11-kor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dísztermében tartott ünnepi megnyitóval kezdődik (Budapest VIII., Szentkirályi u. 28. II. emelet). A Szent István Társulat rendezvényeinek hagyományosan szép, fölemelő, ünnepélyes az aurája, amelyet nagy örömmel várnak a hívő irodalmárok és a teológusok. Már a helyszín is különleges, mintha a teológiai ihletésű irodalom, a hittudomány, a szakrális literatúra szentélyébe kerülnénk. A kiadványokat Farkas Olivér, a Szent István Társulat költő-igazgatója, valamint Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke ismerteti.
Bár a rendező az Apostoli Szentszék kiadója, a könyvhét ökumenikus. A magyarországi szerzetesrendeket az Agapé, a Korda, a Don Bosco, a Bencés Kiadó, a Szent Mauritius Monostor, a Paulus Hungraus Kiadó, a Nyolc Boldogság Kiadó képviseli. A protestáns egyházakat képviseli a református Kálvin János Kiadó, a Magyar Bibliatársulat Alapítvány, a Harmat Kiadó, a Kérügma Kiadó, az Evangélikus Luther Márton Kiadó. Katolikus Kiadók: Ecclesia Szövetkezet, Jel Kiadó, Márton Áron Kiadó, Marana Tha Alapítvány, Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Szent Gellért Egyházi Kiadó, Szent István Társulat, Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Út, Igazság, Élet Alapítvány, Családakadémia. Katolikus sajtótermékek: Új Ember, Távlatok, Vigília. Magánkiadók: Kairosz, Zarándok, Tinta Kiadó, Simon Kiadó, Éghajlat Kiadó, Egyházfórum Kiadó, Katedrális Btz – Sík Sándor Könyvesbolt, Etalon Film Kiadó, Kató és Fivére Kiadó.
A felsorolt harmincnégy kiadó az ország különböző részeiből (Budapest, Bakonybél, Csolnok, Homokkomárom, Kecskemét, Pannonhalma, Szeged, Vác), valamint Délviékről érkeztek a Ferenciek terére. A látogatókat hétezer kiadvány, nyolcvan könyvheti újdonság várja minden nap reggel kilenctől este hétig. Hétfőn délután kettőtől a Ferenciek terén Anton Ziegenaus, Rónay László, Szentmihályi Szabó Péter, Puskás Attila, Ferencz István, Czigány György, Dvorszky Hedvig, Szvorák Katalin, Jókai Anna dedikálja műveit.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
