Könyvheti tallózás a Balaton partjáról és a főváros szívéből

Csütörtök óta a magyar irodalom volt (és lesz is, még hétfő estig) az olvasó emberek életének főszereplője. A Budapesti Vörösmarty téren, a Liszt Ferenc téren, a debreceni Nagytemplom előtti Kossuth téren, Balatonfüreden a kikötőnél, Balatonföldváron a kikötőben és a Kvassay sétány környékén, Esztergomban, mintegy tizenhárom megyszékhelyen és egyre több kisvárosban, Szoboszlótól Sopronig ülték meg a könyv ünnepét.

A budapesti könyvhét egyik nagy attrakciója a Nagyar Napló hajó. Ezúttal pénteken este futott ki, fedélzetén az olvasók találkozhattak a magyar irodalom jeleseivel. A Magyar Írószövetség folyóiratának hajóját Oláh János költő, főszerkesztő „kormányozza”. Lehet kapni rajta többek között Az év versei, Az év novellái és Az év esszéi című kötetet, a Magyar Napló Kiadó teljes könyvheti termését. Ezúttal a legtöbben Mezey Katalin költő gyűjteményes verskötetét vásárolták, amelyet a József Attila-díjas költőnő a hajón dedikált. A szombati és a vasárnapi nap folyamán a pesti Vörösmarty téren sokan fordultak meg a Széphalom Könyvműhely sátránál, ahol szintén Mezey Katalin gyűjteményes verskötetét, valamint Jókai Anna a Jákob lajtorjája című regényének tizedik kiadását dedikáltatta, sűrű sorokban kígyózott a közönség az asztaloknál. Eddig úgy tűnik, hogy a legnépszerűbb kötetnek Varga Zoltán Valahogy mindig félúton című lírai életrajzi regénye bizonyul. A kiváló olimpiai válogatott labdarúgó, a fradisták örökös kedvence a hazaszeretetről, a családról, a hűségről mond el örökérvényű gondolatokat. Könyvét még ma délután kettőkor és háromkor is dedikálja a Püski Sátorban. Szép számban látogattak el Temesi Ferenchez, aki az Amszterdam stb., Ambrus Lajoshoz, aki a Lugas – more patrio és L. Simon Lászlóhoz, aki a Japán Hajtás című kötetét és annak CD-változatát dedikáltatta.

A Hungarovox Könyvkiadó sátránál Madarász Imre irodalomtörténész Kultusz, vita, feledés című kötete bizonyult a hétvége egyik slágerének. Az olasz irodalom és kultúrtörténeti kötet azt vizsgálja, hogy milyen utóélete lehet egy klasszikus vagy modern írónak, illetve életművének. Campanellától Umberto Ecóig terjed a kötet horizontja. Mit is kezdhetünk másfél ezer esztendő szellemi hagyatékával? E kérdésre ad választ Madarász Imre könyve. A Hungarovox ediciójában jelent meg a kiadóvezető, Kaiser László Elfogult beszélgetéseim című kötete, amelyben huszonkét esztendő kisinterjú-termése szerepel. Az első 1984-ben készült Veszprémben Gyurkovics Tiborral, az utolsó 2006 decemberében Budapesten Nemeskürty Istvánnal. A cím arra utal, hogy a mai világban, amikor mindenki objektívnak akarja mutatni magát, Kaiser László bevallja, hogy elfogult a barátaival, a családjával, a hazájával szemben, s ezt tükrözik e beszélgetések is. Tóth Erzsébet költő ezúttal prózai írásokat tartalmazó Szívhangok című könyvét dedikálta a Kortárs pavilonnál. Elmondja, hogy a könyv java részét tárcák és publicisztikát teszik ki, egyetlenegy novella van benne. És egy március 15-i beszéd. Világéletében mindig csak verset szeretett volna írni, de a tárcát is ugyanolyan műgonddal készíti. Így illik egy országban, ahol e műfaj hagyományait olyan alkotók teremtették meg, mint Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Szakonyi Károly. E könyvben szó esik magánéleti gondokról és a politikáról. A műfaji kavalkádot egységbe foglalja a vallomásos hangvétel, ami megkönnyíti az átélhetőséget az olvasók számára. Kovács István költő a Széphalom Könyvműhelynél megjelent A barátság anatómiája című könyvvel jelentkezett. A magyar–lengyel kapcsolatok történetét tárja föl a kiegyezésig. A következő kötet, a huszadik századi lengyel kapcsolatokról a közeljövőben, remélhetően egy éven belül megjelenhet. A klasszikus téma: a lengyelek részvétele a magyar szabadságharcban. A megtorlás során elsők között akasztottak föl a császáriak egy négygyermekes lengyel szabómestert 1849 februárjában, mert hozzá beszállásolt galíciai katonákat próbált átállásra bírni.

Fotó: Máté Péter

A hetvenkilencedik könyvhétből már csak a hétfői zárónap van hátra. Majd kiderül, hogy sikerült–e elérni azt a bizonyos egymilliós látogatói számot, amelyet Zentai Péter László, a fesztivál budapesti igazgatója a csütörtöki megnyitóünnepen megálmodott. Június 9-én Balatonfüreden, az ottani fesztivál záró eseményeként este hatkor, a Kisfaludy Galériában köszöntik barátai, tisztelői Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költőt. Alig ér véget a könyvhét, Bóka István és Cserép László új munkába kezd. Keddtől kezdve Balatonfüred, a művészetek városa immár az őszi, szeptember 4-7-ig tartó Salvatore Quasimodo költői versenyre és a nemzetközi költőfesztiválra, valamint a Bertha Bulcsú prózaírói pályázat megünneplésére készül.