Tüzes kortyok, zamatos falatok és heves viták Balatonfüreden + Képriport

Balatonfüred, e megközelítően tizennégyezres lakosságú üdülőváros, a Balaton északi partjának gyöngyszeme az év minden szakaszában rendez kulturális fesztiválokat. Árulkodóak a testvérvárosi kapcsolatai:, az erdélyi, székelyföldi magyar Kovászna mellett Germering Németországban, Castricum Hollandiában, Kouvola Finnországban, Opatija Horvátországban és Arpino Olaszországban.

Pénteken D. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, Szerető Szabolcs főszerkesztő-helyettes és Huth Gergely, a belpolitikai rovat vezetője találkozott a szépszámú közönséggel a csopaki Dobó vendéglőben. A Magyar Nemzet sátránál, amely a Tagore sétányon volt megtalálható, a Széchenyi-szobor tövében pénteken Temesi Ferenc, József Attila-díjas író dedikálta az Amszterdem stb. című új regényét. Ugyanitt szombaton Pósa Zoltán, József Attila-díjas író-költő szignálta az Olvasó című új verskötetét, vasánap pedig Sebeők János Greve-díjas író fogadta az olvasóit.

A különféle fórumokon, beszélgetéseken újra-újra visszatérő kérdés volt: lesz a vajon előre hozott választás Magyarországon. A Hír TV Péntek8 adását ezúttal a füredi Tagore-sétány festői fái, bokrai, a nagy elődök szobrai között fölállított színpadról sugározta a televízió, és saját szemünkkel láthattunk, hogy fórumaink népszerűsége nemcsak szóbeszéd. Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető volt Csermely Péter és Rákai Philip vendége, a résztvevőket vastaps fogadta, s a közönség szavazott az említett, mindenkit már-már kínzó intenzitással foglalkoztató alapkérdésről. A nézők – nyilván vágyaikat is kifejezésre juttatván – mintegy fele arra szavazott, hogy a Gyurcsány-kormány már ősszel elbukik, kisebb hányada úgy vélte, hogy legkésőbb jövő tavasszal lesznek választások. De voltak pesszimisták vagy realisták, akik úgy vélték: „ezek” nem mondanak le a hatalomról, és a jelenlegi törvények nem nagyon teszik lehetővé, hogy törvényes úton kicsikarjuk az előre hozott voksolást, de ők is hittek abban, hogy legkésőbb 2010-ben új, jobboldali, fideszes kormánya lesz Magyarországnak.

Egész nap nagyhírű borászok és pincészek, a Jásdi Pincészet (Csopak), Figula Mihály (Balatonfüred), Koczor Kálmán (Balatonfüred), Lídia Borház (Zánka), Hudák Zoltán (Balatonfüred), Mészáros Pince (Pécsely), Takler Ferenc (Szekszárd), Tiffán Ede (Villány), Sára Sándor filmrendező (Salföld), Leszkó István (Mád), Monyók József (Mád), Szöllősi Mihály (Neszmély), Nagy Imre (Balatonakali), Gál Lajos (Eger), Vylyan Pincészet (Kisharsány) tartottak bemutatót és vásárt. A halászati zrt. pavilonjánál balatoni halakkal ismerkedhetett a kostolókba felejtkező közönség.

Szombaton Kun Miklós történészprofesszor két barátjával, Almási Istvánnal, Hódmezővásárhely kulturális alpolgármesterével és Eperjes Károly Kossuth-díjas színművésszel lépett színpadra. Almási István szaxofonján kísérte többek között Kun Miklóst, aki – mintegy önparódiaként – elénekelte a Járom az utat, a macskaköves utat című régi slágert, majd elmondta azt a történetet, amelytől a fiatalabbak csak hüledeztek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után, a megtorlás és a magyarországi nyomasztó hétköznapok elől sokan menekültek el az országból. A Szabad Európa Rádión keresztül üzentek haza, az Oly távol, messze van hazám című fülbemászó dallal. Ennek ellensúlyozására, Kádár János személyes parancsára született meg az említett dal, amelynek lényeges része volt: „de itthon mégis Angyalföldön vagyok, a Váci út és Lehel út között”. Angyalföld, Kádár János „városrésze” is a „vezér” kívánságára (parancsára) került a nótába, amelyet onnantól fogva naponta többször is sugárzott a Magyar Rádió. Az 1957-től 1988-ig tartó sötét korszak ma is tud meglepetéseket okozni – mondta egy fiatal lány. Utána a Lánchíd Rádió népszerű munkatársai, Pintér Edina, Szilvai Balázs, Perjés Zoltán tartottak közös fórumot a Hír TV emblematikus személyiségeivel, Losonczi Katával, Kovács Andreával, Rákóczi Péterrel, Krakkó Ákossal, Kisberk Szabolccsal, a különlegesen bátor oknyomozó fórum, a Célpont munkatársaival.

Később, a kitűnő Sprőd című műsor vezetője, Perjés Zoltán felkérésére közéjük ült Ókovács Szilveszter, Rákay Philip, valamint lapunk sportrovatvezetője, Ballai Attila is (aki megmutatta, hogy rádiós-tévés riporternek, műsorvezetőnek is kiváló), és egészen különleges, oldott, ugyanakkor izgalmas és információgazdag fórumot tartottak. Szó esett életveszélyes helyzetekről, Kisberk Szabolcsot és stábját az utóbbi hetekben kétszer is késsel fenyegettek felbőszült baloldaliak. Mindőjüket csodálta a közönség, kiváltképpen azért a lélektani bátorságért, amellyel a jelenlegi kormány által viperákkal szétvert, gumilövedékekkel szétkergetett, több embert is kis híján megölő rendőrattak közben helyt álltak 2006-ban, az október 23-i tüntetésen és a többi, a rendőri túlkapások miatt életveszélyessé vált demonstrációinkon.

Legalább annyira veszélyes ma már Gyurcsány Ferenc felháborító ügyeit, Zuschlag, Weiszenberger visszaéléseit föltárni. Számos nevesített és névtelen fenyegetés, valamint elképesztő, Nyugat-Európában elképzelhetetlen rémtörténet fémjelzi a Gyurcsány („Fletó”)-kormányt, Kóka Jánost, az SZDSZ csalással megválasztott egykori elnökét, az önmagával naponta ellentmondásba kerülő új SZDSZ-elnököt, Fodor Gábort. Kóka János a legelképesztőbb figura, hiszen kijelentette, hogy a Hír TV-nek nem ad interjút soha, és nem tekinti adónkat autentikus információs forrásnak.

Ezeknek menniük kell – összegezte a közönség véleményét egy sommás hozzászóló az esti, Baricska Csárdában tartott Hír TV-fórumon, ahol először Cserép László főszervező és Bóka István polgármester bemutatta a Tempevölgye című, balatonfüredi új irodalmi folyóirat első számát, amely ősztől először kéthavonta, majd havonta jelenik meg Praznovszky Mihály irodalomtörténész főszerkesztésében. A találkozón Nagy Katalin, Losonczi Kata, Rákai Philip, Ókovács Szilveszter, valamint a Lánchíd Rádió Sprőd című műsorának kiváló riporter-műrorvezetője, Perjés Zoltán vett részt. Nem lesz könnyű az előttünk álló időszak. Akkor sem, ha az előre hozott választások valamilyen módon megrövidítik minden idők legtehetségtelenebb magyarországi kormányának rémuralmát. Nem tudni, hogy az agresszivitásuk vagy a hozzá nem értésük nagyobb – hangsúlyozta az egyik hozzászóló. A Hír TV minden munkatársa egy emberként értett egyet abban, hogy ránk, újságírókra akkor is nehéz feladat vár majd, ha ellenzékiből a kormánnyal rokonszenvező, de elfogulatlan szakemberek leszünk. Mert azt a lakájmentalitást, amelyet a jelenlegi kormányhoz közel álló sajtóban dolgozó, rádiós és televíziós kollégák egy bizonyos része tanúsít – tisztelet a kivételeknek –, nemcsak hogy negatív mintaként sem szabad követni, hanem el kellene felejteni azzal a korszakkal – a Kádár korszakkal együtt –, ahol ezek a „negatív utolsó mohikánok” és tehetségtelen tanítványaik szocializálódtak.