Simor optimista, 3,6 százalékos hiányt vár 2008-ra

Simor András jegybankelnök szerint a forint erősödése mögött az államháztartási hiány vártnál gyorsabb csökkenése, a sáveltörlésnek is köszönhetően a monetáris politika hitelességének javulása, de olyan bejelentések is állnak, mint a Mercedes-beruházás.

A jegybankelnök hírügynökségi újságíróknak pénteken azt mondta, hogy az államháztartás hiánya az idén akár a GDP 3,6 százaléka is lehet és reális esély van arra, hogy 2009-ben 3,2 százalékra csökkenjen.

A magyar vállalkozóknak, akik eddig magasabb inflációs környezetben működtek, meg kell szokniuk, hogy a dezinflációnak költségei vannak – mondta arra a felvetésre, hogy számos vállalkozó szerint az erős forint nehézséget okoz az exportőröknek. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején, nagyon alacsony inflációs környezetben volt olyan környező állam, amelyben szinte alig volt gazdasági növekedés, a vállalkozások mégis fejlődtek. Hozzátette: a jegybanknak az a feladata, hogy minél előbb alacsony infláció, majd árstabilitás legyen az országban, ez a legkedvezőbb a nemzetgazdaság számára.

Simor András úgy ítélte meg: a kormánynak, a vállalkozásoknak és a jegybanknak együtt kell munkálkodniuk a dezinfláció költségeinek csökkentésért. Ez elérhető, ha a nominális bérek mozgása közelít a termelékenység alakulásához, egyszerűbbé és olcsóbbá válik a piacra jutás. Szerinte meg kellene szüntetni a monopóliumokat, a hatóságilag szabályozott árat pedig csak az adott tevékenység hatékonyságának javítása esetén szabadna emelni.

Simor András elmondta: még sem a jegybank stábjának, sem a monetáris tanácsnak nincs kialakított álláspontja az inflációs céllal kapcsolatban, az ezzel kapcsolatos munka most folyik az MNB-ben. A jegybank még nem folytatott tárgyalásokat a kormánnyal az inflációs cél felülvizsgálatáról. Ismeretes, hogy legutóbb 2005-ben folytatott tárgyalásokat az MNB a kormánnyal az inflációs célról. Kiemelte: „azok a nyilatkozatok, megnyilvánulások, amelyeket eddig a pénzügyminisztérium részéről hallottunk, optimizmusra adnak okot”. Az MNB most is úgy gondolja – húzta alá –, hogy „pont cél van, ami most 3 százalék, esetleg ehhez képest lehet kialakítani egy sávot, azaz lehet egy sávban is gondolkodni”.

Van a folyamatok mögött spekulációs pénz is

Arra a felvetésre, hogy a spekuláció mennyire hat a forint jelenlegi árfolyamára elmondta: „biztos van a folyamatok mögött spekulációs pénz is”. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy valamikor tőkepiaci kereskedő volt és ott számos tapasztalatot gyűjtött. „Én akkoriban azt tapasztaltam, ha trendforduló van a spekulánsok mozdulnak meg először és másodjára követik őket a fundamentális adatokra alapozó befektetők” – tette hozzá.

A szlovák euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte: annak egészen biztosan pozitív hatása van az egész régió megítélésre is. Megerősítette: jövőre érdemes először megnézni azt, hogy ki lehet-e tűzni az euró-bevezetés céldátumát. Szerinte a lehető legrövidebb időt kell eltöltenie az ERM II. árfolyamrendszerben. Kifejtette azt is: az olajár emelkedésének hatását nem lehet megállítani a határnál, de az MNB-nek az a feladata, hogy saját monetáris eszközeivel tompítsa az inflációs hatásokat. Úgy ítélte meg, hogy a külső inflációs kockázatok „emelkedőben vannak”.

Elmondta azt is: a monetáris tanács legutóbbi döntéséhez képest ugyan nem került nyilvánosságra a korábbitól merőben eltérő, új információ a makrogazdaságot illetően, a piacok azonban a várttól eltérően reagáltak. Miközben az olajár folyamatosan emelkedett, a forint árfolyama is erősödött. Simor András szerint ezt részben az idézte elő, hogy az Európai Központi Bank legutóbbi döntése erősítette a régiós devizákat, ezért a befektetők a magasabb hozamú devizák befektetési lehetőségeit keresték, miközben a részvénypiacok nem teljesítettek jól.

A monetáris kondíciók alakulásáról elmondta: a monetáris tanács tagjai legutóbbi ülésükön úgy ítélték meg, hogy szigorúnak tartják a monetáris kondíciókat. „Azóta az árfolyam erősödött, a monetáris kondíciók tehát szigorodtak” – mondta Simor András. Hangoztatta: „a szigorú monetáris politika nem egyenlő a kamatemeléssel”. Az elmúlt egy hónapban olyan információk nem kerültek napvilágra, amelyek miatt "meg kellene változtatni a monetáris tanács irányultságát". Hozzátette: a következő időszak monetáris politikájára meghatározó hatással lesz a jegybank augusztusi inflációs jelentése.

Az erős forint és a devizahitel-felvételek kapcsolatáról elmondta: a magyarországi lakosság erőteljes devizában történő eladósodása, a devizahitelek nagy volumene tompítja a monetáris politika hatását az országban. „Ezért Magyarországon a kamatcsatorna kevésbé hat a folyamatokra, mint más országokban” – mondta a jegybankelnök.

(MTI)