A magyar parlamenti pártok által létrehozandó brüsszeli képviseleti iroda például a határ menti infrastruktúra fejlesztésében játszhat fontos szerepet. Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy az Európában élő magyarok 95 százaléka „egy politikai közösségben”, az Európai Unióban él. Ez lehetővé teszi a modern nemzetpolitika megfogalmazását – tette hozzá. A KMKF hatodik ülésén a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos célkitűzéseiről Kiss Péter kancelláriaminiszter adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy fontos a szórványosodás megakadályozása, s az ehhez szükséges eszközrendszer kiépítését a kormány a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Szórványtanács létrehozásával is támogatja. A politikus emlékeztetett arra, hogy a határon túli magyarok támogatására létrehozott Szülőföld Alap pénzügyi forrásai kétmilliárd forinttal nőttek az idén, s hogy az alap pályázati rendszere is jól működik.
A határon túli magyarokat nemzeti identitásuk megőrzésében is támogatni kell, amire az unió keretei is lehetőséget nyújtanak – emelte ki Kiss Péter, hangsúlyozva: az Európai Unió garanciát ugyan nem jelent, de „lehetőséget nyújt gondjaink megoldására”. A kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájának fontos elemeként említette Kiss Péter a fejlesztéspolitikát. Összegzésében kiemelte, hogy a kormány a határon túli ügyekben „a be nem avatkozás politikáját viszi”, mert a megosztó politika nem vezetett eredményre. A stabilitással szemben és a „környező országok ellenében siker nem érhető el” – mondta. A KMKF zárónapján, szombaton a schengeni csatlakozás tapasztalatairól Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára ad majd tájékoztatást.
(MTI)
Itt a bizonyíték: sikeres a MÁV-reform
