A kiigazítás okozta sokk hatására tavaly Európa leglassabb gazdasága voltunk, ám az optimistább szakértők kezdetben azt gondolták, hogy gyorsan visszatér a magasabb növekedési pályára Magyarország. A tavalyi derűlátóbb prognózisok már az idén 3.5 százalékos növekedést vártak, és az év elején még többen gondolták azt is, hogy jövőre 4 százalékkal bővülhetünk.
A folyamatosan érkező kedvezőtlen adatok azonban egyre egyértelműbben mutatták, a versenyképességünk az utóbbi időben romlott, és a potenciális növekedési ütem 3-3.5 százalék közé süllyedt. Sőt, a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet miatt felmerült a gyanú, hogy valójában ennél is kevesebbre képes a magyar gazdaság. Éppen ezért az idén a közgazdászok már egyre határozottabban mondogatták, hogy a tavalyi (éppen ma módosított) 1,1 százalékos GDP-növekedés után igen lassú lesz az élénkülés. Ebbe az amúgy sem szép képbe rondított bele a globális tőkepiaci turbulencia, ami a hazai növekedési kilátásokat két oldalról is beárnyékolta. Egyrészt Nyugat-Európa lassulásával az exportlehetőségek mérséklődnek, másrészt a bankközi piacon uralkodó bizonytalanság miatt a vállalati szektor forrásszerzési lehetőségei drasztikusan romolhatnak.
A Royal Bank of Canada (RBC) elemzői úgy látják, hogy jelentősen lefelé kell módosítani a prognózisokat: az idén 1,4 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal bővülhet mindössze a gazdaság. A brutálisan pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén elmondhatjuk: a rendszerváltozás okozta sokk óta a leggyengébb hároméves periódus közepén áll a magyar gazdaság, ami a felzárkózás teljes elakadását jelenti.
(portfolio.hu)
