Erdélyi városok vendége lesz a következő napokban Sólyom László köztársasági elnök, aki Csíkszeredában Traian Basescu román államfő társaságában emlékezik meg az 1956-os hősökről.
Sólyom László csütörtökön Marosvásárhelyre érkezik repülőgéppel, ebben a városban közös asztalhoz ül Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. Másnap találkozik Csíksomlyón Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMN) elnökével, de vasárnap munkareggeli keretében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel is tanácskozik Sepsiszentgyörgyön.
Az ötnapos magánlátogatás legfontosabb momentuma a csíkszeredai ünnepség lesz. Traian Basescu román államfő is megtiszteli jelenlétével az eseményt, sőt, maga is beszédet mond. A két elnök nem hivatalos formában rövid megbeszélést tart.
A rendkívül sűrű program keretében Sólyom László több oktatási, kulturális szociális és vallási intézményt keres fel. Így találkozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karán pedig a diákokkal és az egyetem vezetőivel. Meglátogatja a Márton Áron Líceumot, amelynek épületén belül működik a Segítő Mária Katolikus Líceum több osztálya.
A magyar államfő további erdélyi városok vendége is lesz, így várják Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra, Sepsiszentgyörgyre és Kézdivásárhelyre.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerdai vezércikkében az előző napi szegedi kormányülésre utalva úgy fogalmaz: a román-magyar csúcstalálkozó ezen a héten elnöki szinten folytatódik, hiszen csütörtökön nem csupán Sólyom László, hanem Basescu is ellátogat Csíkszeredába. A szerző szerint ez lényegében újraindítása annak a hosszabb ideje megszakadt elnöki eszmecserének, amelyet Emil Constantinescu és Göncz Árpád kezdett el Marosvásárhelyen.
Az erdélyi Krónika néhány nappal ezelőtti vezércikkében úgy vélte: szimbolikus üzenetet hordoz az, hogy Sólyom László csütörtökön nem Budapesten vesz részt az ünnepségeken, hanem az erdélyi rendezvényre látogat el. A gesztus egyrészt a határon túli magyaroknak hivatott jelezni a nemzet egészének egységét, másrészt vélhetően üzenet haza: a köztársaság elnöke inkább a határokon kívül rekedt nemzettársak között kíván méltóképp emlékezni a forradalom hőseire, mintsem hogy a magyar belpolitika végletekig fokozott megosztottságához asszisztáljon – olvasható a cikkben.
(MTI)

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban