A Monetáris Tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én és december 8-án egyaránt 0,5 százalékponttal csökkentette annak mértékét.
Az indoklás szerint a Monetáris Tanács a várható gazdasági lassulással és az erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet – jegyzi meg a testület.
A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendenciáknak megfelelően – tovább mérséklődhet, és a monetáris politika számára releváns horizonton jóval a 3 százalékos cél alá kerülhet. Emellett a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat, a gazdaság jövőre várható visszaesését 2010-ben csak lassú élénkülés követheti. A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására.
Az ország megítélésének októberben megfigyelt radikális romlása után a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika mozgástere továbbra is szűk – hívják fel a figyelmet. A nemzetközi környezet kedvezőtlen folyamatai tartósan is megváltoztathatják a magyar gazdaság külső forrásbevonási feltételeit – fűzik hozzá. A globális kockázatvállalási hajlandóság hosszabb távon is a válság előtti szint alatt maradhat, ami a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé – áll a közleményben. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. január 9-én 14 órakor jelenik meg.
Simor: szoros szavazással döntött a testület
A monetáris tanács előtt három javaslat szerepelt: a 50 bázipontos, 75 bázispontos, illetve 100 bázispontos kamatcsökkentés, amelyek közül szoros szavazással döntött a testület a 10,5 százalékos alapkamat, a 0,5 százalékpontos csökkentés mellett – mondta a hétfői tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. „Ötven bázispontnál nagyobb kamatcsökkentés veszélyeztethetné a nehezen helyreállt pénzügyi stabilitást” – jelentette ki Simor András.
A jegybank elnöke ugyanakkor elismerte, hogy az infláció tovább mérséklődhet és a monetáris politika számára meghatározó horizonton jóval a három százalékos inflációs cél alá kerülhet. „Akkor tudunk továbbhaladni a kamatcsökkentéssel, ha azt a pénzügyi stabilitási helyzet számunkra megengedi” – fogalmazott Simor András. Ma nincs deflációs veszély Magyarországon, azaz negatív fogyasztói áralakulásra nem kell számítani, hiszen a bérek növekvő trendje nem ezt vetíti előre – mondta az MNB elnöke.
Az aktualizált konvergencia programban szereplő, jövő évi 4,5 százalékos átlagos infláció valószínűleg a jövő évi költségvetés számaival, illetve az IMF-megállapodással összefüggésben alakult ki – felelte az MTI kérdésére Simor András. Hozzáfűzte azt is, hogy a prognózist készítők nehéz helyzetben vannak, hiszen a feltelek gyorsan változnak. Az MNB november végi inflációs jelentésének készítésekor például még 280 forint/euró körüli, és éppen gyengülő forintárfolyam mellett 80 dolláros hordónkénti olajár volt a jellemző, ma pedig a forint/euró árfolyam 260 körül stabilizálódik, az olajár pedig 40 dollárhoz közelít – magyarázta Simor András. Az MNB elnöke úgy vélte: ha most publikálná inflációs jelentését a jegybank, akkor a jövő évi átlagos inflációt a novemberben közölt 3,1-3,4 százaléknál is alacsonyabbra várná. A monetáris tanács ülésének jegyzőkönyve 2009. január 9-én jelenik meg.
Nem túl bölcs más országok energiabiztonságát politikai célból veszélyeztetni















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!