Nézőpont: nincs stratégia a 2009-es költségvetés mögött

Egész Európában példátlan, hogy a mostani, válságokkal terhelt időszakban a kisebbségi kormány három költségvetési tervet készített, azonban egyik mögött sem figyelhető meg egységes stratégia, gazdaságpolitikai vízió – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel hétfőn sajtótájékoztatón. Csaba László arra hívta föl a figyelmet, hogy tartós lehet hazánkban az alacsony gazdasági növekedés, a magas infláció és a munkanélküliség együttese.

A 2009-es költségvetés rendhagyó körülmények között készült: az országot sújtó nemzetközi pénzügyi válság és az annak sokkját felerősítő, elgyengült magyar gazdaság mellett a kormány instabilitása is nehezítette a helyzetet – mondta el Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezető politológusa az intézet által készített, a 2009-es költségvetést elemző kötet bemutatóján. „A költségvetési törvényhozás megmutatta, hogy a kormánynak nincs stratégiája a válság átfogó kezelésére, Magyarországnak nincs kormányprogramja” – tette hozzá. Mráz szerint példátlan, hogy a kormány három költségvetési tervet készített, ami egyetlen európai országban sem fordult elő.

„Az állam válsága évek óta folyamatos, nincsen diskurzus arról, hogy mik a feladatai, milyen területekről kell kivonulni és hol erősíteni az állami befolyást” – hangsúlyozta a politológus. Magyarországon a kormány 2002 óta képtelen ellátni alapvető feladatait (jogrend, jogbiztonság fenntartása, árstabilitás, a költségvetési egyensúly biztosítása, a közszolgáltatások hatékony működtetése), a kormány az elmúlt fél évtized teljes egészében cselekvésképtelen – tette hozzá. A Nézőpont Intézet elemzője elmondta, hogy a jelenlegi válságban rendkívüli intézkedések szükségesek, azonban csak olyanok, amelyek mögött átgondolt stratégia húzódik meg. „A legfőbb probléma nem a megszorítások megléte, hanem az ezek mögött meghúzódó koncepciótlanság” – zárta Mráz.

„Munkából is meg lehet élni”

„Hibás az a feltételezés, hogy a válság elmúltával egyszer beindul a növekedés, így az alapvető problémák maguktól megoldódnak” – hangsúlyozta Csaba László közgazdász. A kormány rengeteg és átláthatatlan programja a stratégia hiányát mutatja – tette hozzá. Csaba szerint stratégia és irány nélkül nem lehet kilábalni a válságból. „A jelenlegi helyzet legnagyobb veszélye, hogy beáll hazánkban a stagfláció, ami azt jelenti, hogy nagyon alacsony növekedés magas inflációval, illetve magas munkanélküliséggel párosul” – vélekedett a közgazdász. A magyar gazdaság lassulása már 2004-ben elkezdődött, jelentős visszaesés azért nem következett be, mert a kormány osztogató politikája legalább egy százalékkal növelte a GDP-t. „Ha a növekedés éveiben felhalmozott volna a kormányzat, akkor a mostani, nehezebb időkben jelentősen nagyobb lenne a mozgástér, és így tompítani lehetne a válság hatásait. A magyar államháztartás sérülékenysége 2006 óta fennáll, s miközben azt hitte a kormány, hogy tüneti kezeléssel megoldotta azt, valójában csak maga előtt tolta a problémát” – fogalmazott a professzor. Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a szeptemberi költségvetési tervezetet nem lehet semmisnek tekinteni: szerkezeti reformokra van szükség, a kisebbségi kormány viszont úgy viselkedik, mintha semmilyen felelőssége nem lenne a kialakult helyzetben. A szakember feltette azt a kérdést, hogy miért nem sikerült hat év alatt átfogó gazdaságpolitikát megalkotnia a kormánynak, miközben a II. világháborút is ennyi idő alatt vívták meg. Csaba a kivezető utat a foglalkoztatottságban és a munkához jutásban nevezte meg, „a munkából is meg lehet élni” filozófiának kell érvényesülnie.

Vukovich Gabriella, a Nézőpont Intézet tanácsadója, szociológus-demográfus szerint a hazai foglalkoztatottság politikáját a stratégiai gondolkodás hiánya jellemzi. Akciótervek készülnek, azonban átfogó programot eddig nem tett le a kormány az asztalra – tette hozzá. A munkanélküliség növekedése már októberben elkezdődött, így már a válság hazai eszkalálódása előtt tovább romlottak a foglalkoztatottsági mutatók – hangsúlyozta a szociológus.