„Hol van az törvénybe foglalva, hogy Ausztriában kell élniük?”

A Die Presse példákon keresztül ismerteti a 2006-ban hatályba lépett idegenrendészeti törvény hatásait a vegyes házasságokra. A Der Spiegel a német politika szereplőinek a gázai konfliktushoz fűződő viszonyát ismerteti.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Ewa Agata Dziedzic és Clara Akinyosoye Nászút helyett a kitoloncolás fenyeget című cikkében foglalkozik a vegyes házasságok problémájával. „Én egyszerűen csak azonos jogokat követelek” – nyilatkozta Amelie Trenk (a nevet a szerkesztőség megváltoztatta). A 30 esztendős osztrák nő 2005 decemberében kötött házasságot egy öt éve Ausztriában élő gambiai menekülttel. A menekültügyi eljárás még folyik, jelenleg a fellebbezését vizsgálják. Ez egyáltalán nem peremprobléma. 2005-ben minden negyedik házasság vegyes nemzetiségű volt. Az osztrák statisztika szerint 2005-ben 8000 házasságkötés volt ilyen, míg 2006-ban 6000.

A Házasság határok nélkül nevű szervezet 2006 óta segíti az idegenrendészeti törvény által sújtott párok ügyeit. Angela Magenheimer, a szervezet alapítója elismerte: természetesen léteznek látszat- és érdekházasságok, de a menedékesek esetében azonnal gyanú merül fel. „Azokról a tüntetésekről, melyeket a belügyminisztérium előtt tartottunk, egyszerűen tudomást sem vettek” – meséli Magenheimer. Egy éven át tartó, heti egyszeri tüntetés és petícióátadás után 20 percnyi megbeszélést tarthattak Günther Platterrel, a belügyi tárca akkori vezetőjével. A miniszter lakonikus válasza annyi volt a kétnemzetiségű párokkal kapcsolatban: „Hol van az törvénybe foglalva, hogy Ausztriában kell élniük?” Az idegenrendészeti törvény hatálybalépését követően a letelepedési engedélyt csak Ausztriában lehet kérvényezni, s csak akkor, ha az érintett személy „nem a határellenőrzést megkerülve érkezett az országba, és itt törvényesen tartózkodik”. Ellenkező esetben az ilyen kérvényeket a származási országban kell benyújtani. Munkavállalási engedélyt csak tartózkodási engedéllyel együtt lehet kiállítani, s ehhez elengedhetetlen, hogy az illető 1056 eurós nettó bevételt igazoljon.

Sok pár számára képtelenség ezt az összeget felhajtani – fogalmazott Magenheimer, hiszen a nem osztrák fél nem dolgozhat. Amelie Trenknek is azt mondták, hogy 2006 januárjától érvényét veszti a férje ellen folytatott menedékjogi eljárás, ezért Gambiában kell bevándorlási kérelmet előterjesztenie. Az anyakönyvvezetők kötelesek a külföldiek házasságkötését az idegenrendészetnek jelenteni. „A látszatházassági ellenőrzéseket már az esküvői szándék bejelentésekor, a házasságkötés előtt elvégzik. Előfordult, hogy az anyakönyvvezetőnél, közvetlenül az esküvő előtt tartóztattak le valakit” – panaszolta Magenheimer.

Az osztrák törvény nem csak a heteroszexuális párokat érinti. Achim beleszeretett Nelson Andrews amerikai állampolgárba, aki egy Fulbright-ösztöndíjjal volt egyetemista, majd angoltanárként dolgozott. Később nem hosszabbították meg a munkavállalási engedélyét. „Azt mondták nekik, telepedjenek le egy másik EU-tagállamban” – meséli Achim anyja. Osztrák politikusoknak írt leveleket, így akart közbenjárni fiáért és partneréért. Többnyire baráti hangvételű levelek érkeztek válaszként. Ennek ellenére semmi sem változott abban, hogy homoszexuális párok esetében, ahol az egyik fél nem uniós állampolgár, az illetőnek el kell hagynia az országot.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Az SPD-frakcióvezető-helyettes a Gázai övezet elleni offenzívát aránytalannak nevezi című cikkében ismerteti az izraeli–palesztin konfliktusban a német politikai vezetés álláspontját. Walter Kolbow, az SPD frakcióvezető-helyettese a Gázai övezetben folytatott izraeli katonai akciókat „immár aránytalanként” bírálta. A Hamász ugyan felmondta a fegyverszünetet, ezt követően pedig Izrael élt önvédelmi jogával, most azonban szükség lenne egy fegyverszünetre, hogy enyhíteni lehessen a polgári lakosság szenvedését – nyilatkozta Kolbow az N24 hírcsatornának.

Peter Ramsauer, a CSU Bundestag-csoportjának vezetője viszont védelmébe vette Izraelt, és megértést mutatott a támadással szemben. Izrael „ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy védekezik” – nyilatkozta Ramsauer ugyanannak a csatornának, míg a Hamász viselkedését ezzel szemben „kimondottan cinikusnak” nevezte. A szervezet tudatosan elsáncolta magát óvodákban és iskolákban, ezzel ő maga provokálta a polgári áldozatokat – nyilatkozta Ramsauer. Hasonlóan nyilatkozott Volker Beck, a zöldek frakcióigazgatója. Ő is „felelőtlennek” nevezte, hogy a Hamász lakótelepeken tárolja a fegyvereit, és onnan lövi ki rakétáit. Ugyanakkor elégtelenek az izraeli hadsereg palesztin lakossághoz intézett felhívásai is, hogy hagyják el a környéket. Nincs a Gázai övezetben biztos hely, és az emberek nem tudják elhagyni a térséget – magyarázta Beck. Egyúttal mindkét oldalt felszólította a fegyverszünetre.

A gázai polgárok védelmének és ellátásának kell most „elsődleges fontosságúnak lennie” – magyarázta Beck. Wolfgang Gehrcke, a Baloldali Párt csoportvezetője a Bundestag külügyi bizottságában szintén fegyverszünetet követelt. Ez azért szükséges, hogy a gázai embereken segíteni lehessen. „Minden egyes óra fegyverszünet nélkül emberéletbe kerül” – magyarázta. A szövetségi kormány fokozta fegyverszüneti törekvéseit. Angela Merkel (CDU) többször beszélt telefonon Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Ulrich Wilhelm kormányszóvivő ezt követően megerősítette: egy fegyverszünet csak akkor lehet tartós, ha az biztosítja Izrael biztonságát. Vasárnap Merkel már beszélt Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel. Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter kedden Andreas Michaelist, a berlini kormány közel-keleti megbízottját a térségbe küldte. Feladata, hogy megkeresse annak a lehetőségét, miként lehet megakadályozni Izrael rakétával való lövetését és a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészetet – nyilatkozta Jens Plötner, Steinmeier szóvivője.

A küldetéssel kapcsolatban ugyanakkor különösebb optimizmust nem mutatott Steinmeier. A miniszter szerint az izraeli–palesztin konfliktus új fejezete kezdődött a mostani szárazföldi támadással. A támadás „egy rövid távú fegyverszünet reményét egyelőre a messzi távolba helyezte” – nyilatkozta Steinmeier egy berlini SPD-rendezvényt követően. A német külügyminiszter most legfontosabb célként azt említette, hogy a többi állammal közösen a hadakozó feleket visszavigyék a tárgyalóasztalhoz.