„Hol van az törvénybe foglalva, hogy Ausztriában kell élniük?”

A Die Presse példákon keresztül ismerteti a 2006-ban hatályba lépett idegenrendészeti törvény hatásait a vegyes házasságokra. A Der Spiegel a német politika szereplőinek a gázai konfliktushoz fűződő viszonyát ismerteti.

Az osztrák törvény nem csak a heteroszexuális párokat érinti. Achim beleszeretett Nelson Andrews amerikai állampolgárba, aki egy Fulbright-ösztöndíjjal volt egyetemista, majd angoltanárként dolgozott. Később nem hosszabbították meg a munkavállalási engedélyét. „Azt mondták nekik, telepedjenek le egy másik EU-tagállamban” – meséli Achim anyja. Osztrák politikusoknak írt leveleket, így akart közbenjárni fiáért és partneréért. Többnyire baráti hangvételű levelek érkeztek válaszként. Ennek ellenére semmi sem változott abban, hogy homoszexuális párok esetében, ahol az egyik fél nem uniós állampolgár, az illetőnek el kell hagynia az országot.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Az SPD-frakcióvezető-helyettes a Gázai övezet elleni offenzívát aránytalannak nevezi című cikkében ismerteti az izraeli–palesztin konfliktusban a német politikai vezetés álláspontját. Walter Kolbow, az SPD frakcióvezető-helyettese a Gázai övezetben folytatott izraeli katonai akciókat „immár aránytalanként” bírálta. A Hamász ugyan felmondta a fegyverszünetet, ezt követően pedig Izrael élt önvédelmi jogával, most azonban szükség lenne egy fegyverszünetre, hogy enyhíteni lehessen a polgári lakosság szenvedését – nyilatkozta Kolbow az N24 hírcsatornának.

Peter Ramsauer, a CSU Bundestag-csoportjának vezetője viszont védelmébe vette Izraelt, és megértést mutatott a támadással szemben. Izrael „ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy védekezik” – nyilatkozta Ramsauer ugyanannak a csatornának, míg a Hamász viselkedését ezzel szemben „kimondottan cinikusnak” nevezte. A szervezet tudatosan elsáncolta magát óvodákban és iskolákban, ezzel ő maga provokálta a polgári áldozatokat – nyilatkozta Ramsauer. Hasonlóan nyilatkozott Volker Beck, a zöldek frakcióigazgatója. Ő is „felelőtlennek” nevezte, hogy a Hamász lakótelepeken tárolja a fegyvereit, és onnan lövi ki rakétáit. Ugyanakkor elégtelenek az izraeli hadsereg palesztin lakossághoz intézett felhívásai is, hogy hagyják el a környéket. Nincs a Gázai övezetben biztos hely, és az emberek nem tudják elhagyni a térséget – magyarázta Beck. Egyúttal mindkét oldalt felszólította a fegyverszünetre.

A gázai polgárok védelmének és ellátásának kell most „elsődleges fontosságúnak lennie” – magyarázta Beck. Wolfgang Gehrcke, a Baloldali Párt csoportvezetője a Bundestag külügyi bizottságában szintén fegyverszünetet követelt. Ez azért szükséges, hogy a gázai embereken segíteni lehessen. „Minden egyes óra fegyverszünet nélkül emberéletbe kerül” – magyarázta. A szövetségi kormány fokozta fegyverszüneti törekvéseit. Angela Merkel (CDU) többször beszélt telefonon Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Ulrich Wilhelm kormányszóvivő ezt követően megerősítette: egy fegyverszünet csak akkor lehet tartós, ha az biztosítja Izrael biztonságát. Vasárnap Merkel már beszélt Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel. Frank-Walter Steinmeier (SPD) külügyminiszter kedden Andreas Michaelist, a berlini kormány közel-keleti megbízottját a térségbe küldte. Feladata, hogy megkeresse annak a lehetőségét, miként lehet megakadályozni Izrael rakétával való lövetését és a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészetet – nyilatkozta Jens Plötner, Steinmeier szóvivője.

A küldetéssel kapcsolatban ugyanakkor különösebb optimizmust nem mutatott Steinmeier. A miniszter szerint az izraeli–palesztin konfliktus új fejezete kezdődött a mostani szárazföldi támadással. A támadás „egy rövid távú fegyverszünet reményét egyelőre a messzi távolba helyezte” – nyilatkozta Steinmeier egy berlini SPD-rendezvényt követően. A német külügyminiszter most legfontosabb célként azt említette, hogy a többi állammal közösen a hadakozó feleket visszavigyék a tárgyalóasztalhoz.