pagina12.com.ar – Argentína
Rosario város baloldali napilapja számolt be a hírről, hogy az argentin igazságszolgáltatás jogerős döntése értelmében 90 napon belül már nem jár kiemelt nyugdíj az utolsó argentin diktatúra (1976-1983) idején kormányposztot vállalóknak.
elmundo.es, elpais.es, abc.es, lavanguardia.es – Spanyolország
A spanyolországi lapok hétfőn figyelemmel kísérték a közszolgálati (TVE) tévécsatornán azt az egyenes adásban közvetített kérdezőshow-t, amelyben a kisebbségi szocialista kormányfő, José Luis Rodríguez Zapatero válaszolt 100 – 51 női és 49 férfi – előzetesen megválogatott állampolgár kérdéseire. A jobboldali lapok – Abc, El Mundo – többek között azt kifogásolták, hogy az eredetileg két órára tervezett műsorban csak a műsor végén kérdezhetett 40 nem kormánypárti polgár, köztük öt munkanélküli is. A műsort átlagosan 6,4 millió néző követte, és akkor nézték a legtöbben – mintegy 7 774 000 néző –, amikor egy Down-kóros alkalmazott lány kért munkát az államigazgatásban Zapaterótól, felajánlva neki önéletrajzát.
A kormányhoz közeli El País az adás napján a többi portáltól eltérően nem vezető helyen, hanem csak az egyik eldugott rovatban tudósított az eseményről. Az EFE spanyol hírügynökség megbízásából a Metroscopia közvélemény–kutató iroda felmérést is végzett: 383 megkeresett néző véleménye alapján 74 százalékuk elfogadta Zapatero válaszait, és csak 26 százalékuk utasította el.
A legtöbben a súlyosbodó pénzügyi válságról kérdezték, szembesítették a tavalyi választások előtti ígéretével, hogy miért ígért 400 eurós jövedelemadó-visszatérítést, ha már tudta, mégse tudja teljesíteni, rákérdeztek az ellenzékhez fűződő viszonyára, Irakra, a művi vetélésre is. Egy andalúz egészségügyi ellenőr felrótta neki azt a tavalyi választás előtti mottóját, hogy minden munkaképes korúnak lesz munkája, de idén Zapatero már 4 millió állástalanról beszélt. A miniszterelnök helyesbítette saját magát, és a kormánynak tulajdonította ezt a célt, azzal védekezve, hogy akkor még senki sem látta előre sem a jelenlegi válságot, sem nagyságát. Olyan bátor lány is akadt, aki a közelmúltban lemondott Real Madrid-elnökre, Ramón Calderónra utalva megkérdezte tőle, megfordult-e már a fejében, hogy lemond? Zapatero nemet mondott, mondván, hogy a kormányfői poszt nem azonos a futballedzőivel.
correiomanha, publico.clix.pt, diario.iol.pt, diariodigital.pt – Portugália
A legtöbb mérvadó portugál lap most már rendszeresen foglalkozik az úgynevezett Freeport-üggyel, amelyben érintettként kezelik a szocialista kormányfő, José Sócrates unokaöccsét, Hugo Monteirót, akit a bűnügyi rendőrség is ki akar hallgatni, ám a család egyelőre nem akarja elárulni külföldi tartózkodási helyét. A harmadik legolvasottabb lap, a Público megtudta, hogy Hugo édesapja, Júlui Monteiro megerősítette a hírt, amely szerint fia találkozott a Smith & Pedro outlet-cég vezetőjével, Charles Smith-szel. A gyanú szerint a 2000 augusztusában alapított tanácsadó vállalkozás közvetítésével fizették ki a vesztegetési pénzeket a Freeport-ügyben érintett portugál politikusoknak.Smith cégtársa, a térségben befolyásos, és a szocialista párthoz közeli Manuel Pedro lett a megépítendő repülőtér igazgatója, ám a szaporodó nehézségek láttán gyorsan eladta az egyesült államokbeli Carlyle-nak 2007-ben.
Nuno Morais Sarmento, a legnagyobb portugál ellenzéki, a jobbközép szociáldemokrata párt (PSD) igazságszolgáltatási tanácsának elnöke viszont feltette a kérdést: az ügyészség miért most vette elő ezt az ügyet? Mit csinált eddig 2005 óta, amikor kiderült? Két eshetőségről lehet szó: vagy egy előre betervezett politikai manőver, amit pártja nem tud elfogadni, vagy komoly nyomozás, amit beárnyékol a politikai manőver. Egy biztos: elfogadhatatlan, hogy a kormányfőre a gyanú árnyéka vetüljön, de az is, hogy két választási előkampány is elteljen úgy, hogy az állampolgárok előtt nem tisztázzák megnyugtatóan felelős-e a kormányfő ebben az ügyben vagy nem.
elpais.es, abc.es, elmundo.es, lavanguardia.es, deia.es, diariovasco.com. gara.net – Spanyolország
A mérvadó spanyol és baszkföldi lapok eltérő hangsúlyokkal, de beszámoltak az új fejleményről, miszerint az egyik madridi börtönbe szállították a pénteken letartóztatott Batasuna (Egység) párt új vezetőségének nyolc tagját. Az előzmények ismeretében elsősorban belpolitikai okok miatt került sor Baltasar Garzón vizsgálóbíró döntésére. Március elsején ugyanis Baszkföldön – és ugyanazon a napon egy másik spanyolországi tartományban, Galíciában is – tartományi választásokat tartanak. A baszk hazafias – abertzale – baloldal úgy döntött, hogy kihívja a – spanyol hatóságokat, és a politikai előfeltételekkel nem törődve indítja betiltott szervezetek volt és jelenlegi tagjait is ezen az eseményen.
A D3M jelöltjeit a spanyol ügyészség gyorsított eljárással azonnal vizsgálni kezdte, és a múlt héten pénteken arra hivatkozva, hogy megpróbálták újjászervezni a betiltott Batasunát, elrendelte az új vezetőség tagjainak letartóztatását. Az új formáció neve – Hárommillió Szavazat – egyértelmű utalás a Spanyol- és Franciaországban élő baszkok összességére. A Baszk Haza és Szabadság (ETA) politikai szárnyának tekintett hazafias baloldali pártot még 2003-ban tiltották be jogerősen az előző évi párttörvény alapján, amely azóta is arra szolgál, hogy amelyik politikus vagy politikai szervezet nem ítéli el az ETA merényleteit, azt a baszk fegyveres szervezettel rokonszenvezőnek tekintsék, és a törvényben is meghatározott módon ítélkezzenek róla. Az ETA, illetve a Batasuna az akkori – neoliberális politikát folytató – néppárti spanyol kormányfő, José María Aznar nyomására 2002-ben felkerült az Európai Unió és az Egyesült Államok terrorszervezeteinek listájára is. Az ETA és – egy kivétellel – valamennyi madridi kormány tárgyalt egymással, a fegyverszünetek után pedig mindig kivált a szakadár szervezetből egy csoport, amelyik elítélte az ETA erőszakját. A tárgyalásoknak a kormányok elvileg mindig azt a feltételt szabták, hogy az ETA lemond a fegyveres harcról, amit azóta se tett meg.
A 2007. június 6-án véget érő legutóbbi fegyverszünet óta dióhéjban összefoglalva annyi történt, hogy Arnaldo Otegi, a Batasuna karizmatikus szóvivője-vezetője szembekerült az ETA új vezetésével – amelynek tavaly év végén két vezetőjét is elfogták a spanyol és a francia hatóságok –, mert vele ellentétben folytatni akarta a párbeszédet, de még nem vált ki új frakció az ETA-ból. Otegi a Gara című abertzale napilap alapításának január 18. 10. évfordulóján árulta el, hogy a tárgyalások megszakítása előtt az egyik meg nem nevezett befolyásos európai állam közvetítő megoldást javasolt, de a kisebbségi szocialista kormány nem fogadta el. A fegyverszünet után szinte rögtön letartóztatták Otegit, és végrehajtották rajta az egyik ellene folytatott eljárás 15 hónapos börtönbüntetését, a Batasuna szinte teljes vezetését pedig 2007. október 8-ától tartóztatták le. Ekkor a Batasuna északír megfelelője, az Észak-Írországban ma már kormányalkotó Sinn Féin képviselői megjelentek Baszkföldön, és azóta is a háttérben próbálnak közvetíteni. Sőt január 9-én a spanyol nyelvű katalán napilap, a La Vanguardia vezető helyen közölte a hírt, hogy a Sinn Féin egyik képviselője, Alex Maskey felhívást intézett a madridi kormányhoz Bilbaóban: két út vezet a baszk konfliktus megoldásához, az egyik a gázai típusú, a másik a dél-afrikai, vagyis békés, tárgyalásos rendezés. Ugyanazon a napon a lap beszámolt a gázai fegyverszüneti tárgyalásokra tartó spanyol külügyminiszter, Miguel Ángel Moratinos kétnapos belgrádi látogatásáról is. Otegi az említett Gara-évfordulón megjósolta, hogy bár még semmi jel nem utal a párbeszédre, szerinte a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek egymással – inkább előbb, mint utóbb.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
