A miniszter fontosnak nevezte, hogy bármikor, bármilyen katasztrófa, ipari baleset, vagy terrortámadás esetén felkészültek legyünk annak elhárítására, mert nem lehet tudni, hogy az mikor következik be. Mint mondta: az 1995-ös, tokiói metrót ért terrortámadás sem fantázia. A bemutatóra a központ névadójának, az 1818-ban született Görgei Artúr hadügyminiszter születésének évfordulóján került sor. Az utókor által méltatlanul árulónak nevezett hadvezér nemcsak katona volt, hanem elismert vegyész is.
Szekeres Imre szerint az MH GAVIK méltán tekinti elődjének Görgei Artúrt, akinek domborművét a miniszter a bemutató végén megkoszorúzta.
A szimulált katasztrófahelyzetben egy izotópszállító jármű szenvedett súlyos balesetet. Ez az életben is előfordulhat, ugyanis például a pajzsmirigy-vizsgálatokhoz naponta szállítanak radioaktív jódot a kórházakba – hangzott el. Egy ilyen esemény esetén több speciális egység vonul a helyszínre. A mintavevő először felderíti és kijelöli a szennyezett terepszakaszt, majd mintát vesz. Egy másik egység közben mobil mérő- és adatgyűjtő állomást épít a terepen, ahonnan az adatokat közvetlenül a központba lehet továbbítani. Ezt a helyzetértékelő csoport végzi, amely felméri a sugárhelyzetet, azaz többek közt a sugárszintet, azt, hogy mennyi anyag szóródott ki, illetve a szennyezés lecsengési idejét. Az előbbi adat határozza meg, hogy a szakemberek maximálisan mennyi időt tölthetnek a szennyezett területen, az utóbbi pedig azt, hogy a későbbiekben mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a sugárzás a normális szintre álljon vissza.
Az elhárítás során az egyik legfontosabb dolog megakadályozni azt, hogy a sugárzó anyag tovább terjedjen, ezért a zónát gondosan lezárják, körülkerítik, ahová addig nem léphet be illetéktelen, amíg a sugárzás a normális szintre vissza nem áll, vagy a radioaktív anyagot össze nem gyűjtik, és el nem szállítják. Egy ilyen baleset esetén azonban nemcsak a honvédségnek, hanem a civileknek is vannak feladatai – mondta Kovács Roland mérnök őrnagy. Ha valaki egy ilyen baleset szemtanúja lesz, sokat számíthat az, hogy milyen információkkal tud szolgálni. Nagyon fontos, hogy pontosan mikor és hol történt az esemény, de a legfontosabb a rendőrség, vagy a katasztrófavédelem riasztása.
A méréshez és adattovábbításhoz szükséges eszközökről Csurgai József mérnök alezredes elmondta: korszerűek, jól használhatók. A honvédség rendelkezik egy légi sugárfelderítő konténerrel is, amely 20-25 földi vegyi-, sugárfelderítő raj munkáját képes elvégezni. Ez úgy lehetséges, hogy a nagy érzékenységű detektorral felszerelt helikopterrel a levegőből gyorsabban fel lehet mérni, hol szóródott szét a sugárzó anyag. A konténert leginkább nagyobb radiológiai baleseteknél, nukleáris létesítményekben bekövetkező katasztrófáknál lehet jól használni. A többi eszközt is folyamatosan fejlesztik, ez leginkább az adatfeldolgozási rendszert érinti, amely technikailag folyamatosan korszerűsödik és meglehetősen drága is. Azonban egy katasztrófa esetén mégsem a konkrét elhárítási munkák a legköltségesebbek, hanem a katasztrófa sújtotta terület biztosítása és a lakók kitelepítése, ellátása. Ez már nem a honvédség feladata; az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) koordinálja ilyenkor a teendőket.
A szakemberek nagyon fontosnak tartják a katasztrófahelyzetek elhárításában közreműködő más szervezetekkel való együttműködést, ezért évente az OKF megyei szervezeteivel is tartanak gyakorlatot. Az ilyen helyzetekről kevés ismerettel rendelkező lakosság a teendőkre azonban nincs kellően felkészítve. Pedig az emberek feladata nem az elhárítás lenne, hanem a lehetőségekhez mért pontos információszolgáltatás – mondta Kovács Roland.
(MTI)
origo.hu
Halálra szurkálta szerelmét egy holland nő Budapesten
