A feldolgozóipar teljesítménye 2009 első felében várhatóan visszaesik, a csökkenés mértéke rendkívül nagymértékben függ az európai recesszió igen bizonytalanul megítélhető mélységétől – derül ki a Kopint-Tárki kutatóintézet negyedéves konjunktúratesztjéből.
A felmérés eredményeit összegző pénteki közlemény szerint a 2009. januári feldolgozóipari konjunktúrateszt közérzet-indikátorai és reálfolyamat-mutatói általános visszaesést tükröznek és jeleznek előre. A rendelésállomány, a kapacitáskihasználás, a termelési prognózis mutatószámai negatív rekordot jelentenek, a kereslethiány rendkívül gyakori, a belföldi és a külpiaci értékesítési kilátások értékelése kiemelkedően pesszimista. A barométer és a bizalmi index is negatív csúcsra süllyedt. Az összefoglaló szerint a vállalkozások helyzete az áprilisi felmérés óta drasztikusan romlott, a tendenciajelző szaldó értéke januárban negatív rekordot döntött.
A vállalkozások saját helyzetük rövid távú változását illetően is rendkívül pesszimisták. A két közérzetmutatót szintetizáló konjunktúra-barométer április óta zuhan; januárban októberhez képest – százas skálán – 9 ponttal esett. A bizalmi index (a termelési kilátások, a rendelésállomány és a késztermék-készletek szaldójának átlaga) ugyancsak csökkent, az esés októberhez képest 6 pont. A bizalmi index tényezői közül a rövid távú termelési prognózis április óta negyedévről negyedévre zuhant – a januári prognózis esése (-20 százalékpontról -29 százalékpontra) a júliusihoz és az októberihez viszonyítva már szerény volt. Negatív termelési várakozások korábban a rendszerváltást követően fordultak elő, értékük azonban a januárinál kedvezőbb volt. A késztermék-készletek szaldóval mért szintje – egyetlen pozitív fejleményként – az elmúlt hónapokban néhány százalékponttal csökkent. A rendelésállomány-helyzet viszont tovább romlott, a csaknem hatvanpontos negatív szaldó 1987 óta a legkedvezőtlenebb.
Az összes értékesítésre vonatkozó vállalati prognózis a nagyon kedvezőtlen októberihez képest is jelentősen romlott. Az értékesítéscsökkenéssel számolók aránya az utóbbi hónapokban mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés esetében erőteljesen nőtt, az utóbbi – és az exportálók termelési várakozása és rendelésállománya – az export csökkenését valószínűsíti az első fél évben. A kereslet januárban a vállalkozások háromnegyedének termékei iránt elégtelen volt: a belföldi kereslethiány az összes válaszadó 70 százalékának, a külföldi az exportáló vállalkozások 80 százalékának termelését fogta vissza.
Az összefoglaló szerint ahogyan várható volt, a rendkívül magas októberi szinten maradt a bizonytalan gazdasági környezet említettsége, és nem csökkent a finanszírozási nehézségeké sem, ugyanakkor a termelés zsugorodásával párhuzamosan egyre kevesebb cég említette a szakképzett munkaerő hiányát mint termelésbővítési korlátot. A vállalkozások – tekintettel a visszaesést jelző termelési és értékesítési prognózisokra – hazai és importforrásból egyaránt nagymértékben csökkentették a következő hat hónapra vonatkozó beszerzési terveiket. A vállalkozások meghatározó kapacitásainak kihasználtsága, amely áprilisban és júliusban még kifejezetten magas volt, októberben zuhant. Januárban a meredek csökkenés folytatódott, a kihasználtság 65 százalék körülire apadt.
A kapacitáskihasználtság következő 12 hónapra vonatkozó prognózisa januárban a már borúlátó októberinél is sokkal kedvezőtlenebb. A januári előrejelzés alapján a feldolgozóipari vállalkozások létszámának csökkenése a következő öt-hat hónapban is folytatódik. A magyar gazdaság helyzete a vállalati menedzserek megítélése szerint október óta is jelentősen romlott, és a vélemények a rövid távú makrogazdasági kilátásokat illetően is sokkal pesszimistábbak.
energiabiztonság
Nem túl bölcs más országok energiabiztonságát politikai célból veszélyeztetni
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!