Lassan gyűlnek az áramkimaradás miatti kárigények

Lassan gyűlnek a január végi tartós áramkimaradás kapcsán felmerült egyéni kárigények a Zala Megyei Védelmi Bizottságnál, a konkrét károkat ugyanis nehéz bizonyítaniuk az érintetteknek – tájékoztatta kedden a távirati irodát a védelmi bizottság titkára.• 34 településen továbbra sincs áram a Nyugat-Dunántúlon• Áramkimaradás – Molnár: Első ránézésre ez nem normális dolog

MNO
2009. 02. 17. 10:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megyében 44 olyan települést vettek nyilvántartásba, ahol meghaladta a 48 órát az üzemzavar – mondta Hochrein László. A megyegyűlés elnöke korábban levélben tájékoztatta a települések polgármestereit, jegyzőit, hogy a megye koordinációs szerepet vállal, vagyis segíti az összegyűjtött egyéni kárigények együttes érvényesítését. A listák beküldési határideje szerdán jár le, de eddig csak kevés helyről érkeztek be az összesítések. A védelmi bizottság titkára szerint a lakosoknak sokszor nagyon nehéz bizonyítaniuk a konkrét kár összegét, ezért valószínűsíti, hogy többen inkább a kötbér igényével lépnek fel.

Kozmadombjáról, ahol 53 órán át tartott az áramszünet, 19-en jelezték kárigényüket, többségében háromszoros kötbért, vagyis a három napra 45 ezer forintot kérve. Szilvágyon 70 órán át szünetelt az áramszolgáltatás, innen 67 fogyasztó összesen 1,6 millió forintos kárt jelentett be, igényeik egyenként háromezertől 217 ezer forintig terjednek. Gellénházán és a körjegyzőséghez tartozó hat településen, ahol több mint három napon át nem volt áramszolgáltatás, szintén elkészültek az összesítéssel, amelyet egyelőre az E.ON-hoz juttattak el.

Szemes Róbert körjegyző elmondta: a Gellénházán, Gombosszögön, Iborfián, Lickóvadamoson, Nagylengyelben, Ormándlakon és Petrikeresztúron élő több mint háromezer lakos összesen 25-30 millió forint közötti összeg megtérítését kéri az áramszolgáltatótól. Hozzátette, hogy az önkormányzati károkat már korábban összesítették, a 700-800 ezer forintos igényüket szintén jelezték az E.ON-nak, de a regionális vis maior alap terhére ugyancsak pályáztak erre az összegre. Részletezése szerint meghibásodott a hivatal telefonrendszere és számítástechnikai hálózata, az összes intézményükben ki kellett cserélni a riasztórendszerek használhatatlanná vált akkumulátorait, és az önkormányzat által ideiglenesen kialakított melegedő költsége is beletartozott a kiadásaikba.

Szemes Róbert beszámolt arról is, hogy kedden megérkezett hozzá a Magyar Máltai Szeretetszolgálat levele, amelyben az E.ON által felajánlott 10 ezer forint értékű élelmiszercsomagot felkínálják az érintett lakosoknak. A szeretetszolgálat korábban a körjegyzőséghez tartozó polgármestereket kérdezte meg, hogy a lakosok elfogadják-e a segítségnyújtásnak ezt a formáját, de a hét települési vezető együttesen úgy döntött, hogy ezt nem nekik, hanem maguknak az érintetteknek kell eldönteniük. Ezért a körjegyzőség adminisztratív segítséget ajánlott, vagyis a szeretetszolgálat igényfelmérő leveleit sokszorosítja, és a napokban minden háztartásba eljuttatja. A levélben a karitatív szervezet arra hívja fel a lakosok figyelmét, hogy nem vesznek részt a fogyasztók és a szolgáltatók közötti vitában, csupán közreműködnek az E.ON által felajánlott segítségnyújtás célba juttatásában. A körjegyző szerint az érintett lakosok „kényes szituációban vannak”, ugyanis attól tartanak, hogy a segítség elfogadása befolyásolhatja a kárigények későbbi elbírálását.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.