Leépítések a német gazdaságban

A Der Spiegel tudósítása szerint januárban tovább zuhant Németországban a foglalkoztatottság. A Focus ismerteti azt a vitát, hogy folytassák-e, vagy sem a radikális álláspontot is képviselő Baloldali Párt megfigyelését.

2009. 02. 03. 9:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin Az ipar rekordtempóban leépíti a munkahelyeket című cikkében tudósít a szövetségi köztársaság munkaerőpiacának januári drámai összeomlásáról. A német ipar az év kezdetekor további drámai zsugorodást volt kénytelen elkönyvelni. A folyamatosan csökkenő megrendelések miatt arra kényszerült, hogy a termelést és a foglalkoztatást rekordtempóban csökkentse. Ez derült ki a Markit Intézet hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából, melyben 500 céget kérdeztek meg. Hogy javítsák fizetőképességüket, a vállalkozások gyorsan leépítették az árukészletüket, s olyan kevés félkész terméket rendeltek, mint a felmérések kezdete, 1996 áprilisa óta – számol be a lap. A Markit/BME vásárlási menedzserindex megbízható korai jelzőrendszernek számít a gazdaság fejlődésével kapcsolatban. A végleges számítások szerint decemberben az index 0,7 százalékkal 32 pontra csökkent, s ez már egymás után harmadszor jelentett abszolút mélypontot.

Az indexen 50 pont felett kezdődik a gazdasági növekedés. „Az iparban az egyik meghatározó oka a rossz évkezdésnek a termelés radikális csökkentése az autógyártásban” – áll a Markit jelentésében. Ezért a beszállítóknak lényegesen kevesebb megbízást sikerült összegyűjteniük. A megbízások tovább zsugorodtak, bár a csökkenés nem volt olyan gyors, mint decemberben. Mivel egyre több üzem szenved a folyamatos kihasználatlanságtól, mind többen reagálnak a munkaidő csökkentésével, az iparban most történnek az elmúlt 13 év legsúlyosabb elbocsátásai. Sok üzemben rövidített munkaidővel dolgoznak, s elbocsátották a bérelt munkaerőt – számol be a lap. Az euróövezet mély válságba csúszott, főként az ipar szenved a megrendelések gyengélkedésétől. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) abból indul ki, hogy a 16 tagállam gazdasági teljesítménye az idén két százalékkal fog zsugorodni. Az akadozó konjunktúra miatt a legtöbb szakember azt feltételezi, hogy az Európai Központi Bank az irányadó kamatlábat márciusban a jelenlegi 2 százalékról tovább csökkenti majd.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin Fromm támogatja a további megfigyelést című cikkében ismerteti azt a vitát, amely Németországban a Baloldali Párt és a szélsőbaloldal kapcsolatáról zajlik. Heinz Fromm a belső elhárítás szerepét is betöltő Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője szerint a Baloldali Pártot továbbra is megfigyelés alatt kell tartani. A programnyilatkozataik szerint továbbra is a vagyoni és uralmi viszonyok megváltoztatására törekednek – magyarázta Fromm a követelését. Fromm nyilatkozata szerint a párton belül „léteznek egyértelműen szélsőséges csoportok, mint a kommunista platform, ők egészen nyíltan vállalják, hogy rendszerváltást akarnak”. Ezen kívül a Baloldali Párt szoros kapcsolatot tart fenn a külföldi szélsőséges szervezetekkel Kubában és Kínában – nyilatkozta Fromm. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke ugyanakkor világossá tette, hogy a Baloldali Párt új programja megítélésük megváltozásához vezethetne. Hogy ezen mennyiben változtatna a párt esetleges új programja, azt még meg kell várni – nyilatkozta Fromm.

Bodo Ramelow a Baloldali Párt frakcióvezető-helyettese „látszatérvként” bírálta Fromm felvetését, miszerint komoly átfedések vannak a pártja és a szélsőbaloldal programjában. Ez nem igazolja a Bundestag-frakció megfigyelését – nyilatkozta. Az idei szuperválasztási évet követően „...offenzív vitát kezdenek a párt teljes programjáról. Ebben egyetlen olyan pont sem lesz, mely igazolná az adatok gyűjtését a Baloldali Pártról” – nyilatkozta Ramelow. „Mert az alapos gyanút, ami ehhez szükséges lenne, azt Fromm úrnak még nem sikerült igazolnia.” Ulrich Maurer a Baloldali Párt frakcióigazgatója bírálta Fromm logikáját, miszerint az új tulajdonviszonyok követelése jogalapja lenne a megfigyelésüknek. Maurer utalt arra, hogy a szövetségi kormány a nagybankok államosítását tervezi. „Angela Merkel tehát meg kívánja változtatni a tulajdonviszonyokat a Commerzbanknál és társainál” – fogalmazott a politikus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.