Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Az ipar rekordtempóban leépíti a munkahelyeket című cikkében tudósít a szövetségi köztársaság munkaerőpiacának januári drámai összeomlásáról. A német ipar az év kezdetekor további drámai zsugorodást volt kénytelen elkönyvelni. A folyamatosan csökkenő megrendelések miatt arra kényszerült, hogy a termelést és a foglalkoztatást rekordtempóban csökkentse. Ez derült ki a Markit Intézet hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából, melyben 500 céget kérdeztek meg. Hogy javítsák fizetőképességüket, a vállalkozások gyorsan leépítették az árukészletüket, s olyan kevés félkész terméket rendeltek, mint a felmérések kezdete, 1996 áprilisa óta – számol be a lap. A Markit/BME vásárlási menedzserindex megbízható korai jelzőrendszernek számít a gazdaság fejlődésével kapcsolatban. A végleges számítások szerint decemberben az index 0,7 százalékkal 32 pontra csökkent, s ez már egymás után harmadszor jelentett abszolút mélypontot.
Az indexen 50 pont felett kezdődik a gazdasági növekedés. „Az iparban az egyik meghatározó oka a rossz évkezdésnek a termelés radikális csökkentése az autógyártásban” – áll a Markit jelentésében. Ezért a beszállítóknak lényegesen kevesebb megbízást sikerült összegyűjteniük. A megbízások tovább zsugorodtak, bár a csökkenés nem volt olyan gyors, mint decemberben. Mivel egyre több üzem szenved a folyamatos kihasználatlanságtól, mind többen reagálnak a munkaidő csökkentésével, az iparban most történnek az elmúlt 13 év legsúlyosabb elbocsátásai. Sok üzemben rövidített munkaidővel dolgoznak, s elbocsátották a bérelt munkaerőt – számol be a lap. Az euróövezet mély válságba csúszott, főként az ipar szenved a megrendelések gyengélkedésétől. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) abból indul ki, hogy a 16 tagállam gazdasági teljesítménye az idén két százalékkal fog zsugorodni. Az akadozó konjunktúra miatt a legtöbb szakember azt feltételezi, hogy az Európai Központi Bank az irányadó kamatlábat márciusban a jelenlegi 2 százalékról tovább csökkenti majd.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin Fromm támogatja a további megfigyelést című cikkében ismerteti azt a vitát, amely Németországban a Baloldali Párt és a szélsőbaloldal kapcsolatáról zajlik. Heinz Fromm a belső elhárítás szerepét is betöltő Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője szerint a Baloldali Pártot továbbra is megfigyelés alatt kell tartani. A programnyilatkozataik szerint továbbra is a vagyoni és uralmi viszonyok megváltoztatására törekednek – magyarázta Fromm a követelését. Fromm nyilatkozata szerint a párton belül „léteznek egyértelműen szélsőséges csoportok, mint a kommunista platform, ők egészen nyíltan vállalják, hogy rendszerváltást akarnak”. Ezen kívül a Baloldali Párt szoros kapcsolatot tart fenn a külföldi szélsőséges szervezetekkel Kubában és Kínában – nyilatkozta Fromm. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke ugyanakkor világossá tette, hogy a Baloldali Párt új programja megítélésük megváltozásához vezethetne. Hogy ezen mennyiben változtatna a párt esetleges új programja, azt még meg kell várni – nyilatkozta Fromm.
Bodo Ramelow a Baloldali Párt frakcióvezető-helyettese „látszatérvként” bírálta Fromm felvetését, miszerint komoly átfedések vannak a pártja és a szélsőbaloldal programjában. Ez nem igazolja a Bundestag-frakció megfigyelését – nyilatkozta. Az idei szuperválasztási évet követően „...offenzív vitát kezdenek a párt teljes programjáról. Ebben egyetlen olyan pont sem lesz, mely igazolná az adatok gyűjtését a Baloldali Pártról” – nyilatkozta Ramelow. „Mert az alapos gyanút, ami ehhez szükséges lenne, azt Fromm úrnak még nem sikerült igazolnia.” Ulrich Maurer a Baloldali Párt frakcióigazgatója bírálta Fromm logikáját, miszerint az új tulajdonviszonyok követelése jogalapja lenne a megfigyelésüknek. Maurer utalt arra, hogy a szövetségi kormány a nagybankok államosítását tervezi. „Angela Merkel tehát meg kívánja változtatni a tulajdonviszonyokat a Commerzbanknál és társainál” – fogalmazott a politikus.
origo.hu
Orbán Viktort Elon Musk társaságában hívta fel Donald Trump - videó
