A kereskedők a befektetők elbizonytalanodását, valamint a nem jelentéktelen profitkivétet nevezték a trend egyik fontos meghatározójának, amelyek nem csupán a feltörekvő devizák árfolyamát befolyásolták, de az amerikai tőzsdén is fordulatot idéztek elő. Azt, hogy nem magyar sajátosságról van szó, jól mutatja a lengyel zloty és a cseh korona árfolyamának napi változása: az euró/zloty árfolyam 4,45-ről 4,51-ig jutott, az euró/korona árfolyam pedig 26,25-ről nőtt 26,65-re.
A nemzetközi piacokon 1,2880 és 1,2930 között ingadozott az euró/dollár keresztárfolyam. Egyelőre lefékeződött, de meg még nem fordult a trend, nagy kérdés, hogy lesz-e visszatérés a tavaly év végi 1,40-es vagy a nyári, 1,55 feletti szintekhez. Az amerikai deviza árfolyama 231,84 forint a reggeli 226,61 forint, illetve a csütörtök délutáni 234,45 forint után.
A svájci frank jegyzése péntek délután 195,19 forint a reggeli 191,02 forint és a csütörtök délutáni 196,60 forinttal szemben. Az MNB hivatalos árfolyam jegyzése péntekre 192,75 forint, csütörtökre 206,90 forint volt. A japán jen (100 jen) jegyzése 233,07 forint, csütörtök délután 239,27 forint volt. Az MNB hivatalos déli árfolyama pénteken 232,68 forint, csütörtökön 248,59 forint volt.
Az állampapírok másodpiacán a 300 alatt maradó euró/forint árfolyamnak köszönhetően az elmúlt napokban zuhanó hozamok alig változtak. Elsősorban vételi érdeklődésről számoltak be a kereskedők, de volt mozgás az eladói oldalon is. Az irányadó államkötvények közül a három éves papír hozama 12,30/60 százalék – ez néhány napja még 14 százalék körül alakult; a tíz éves államkötvényé pedig 11,40/60 százalék. A piaci helyzetet ingatagnak, bizonytalannak minősítették a megkérdezettek, és hangsúlyozták, hogy az következő időszakban további hozamcsökkenés éppen úgy elképzelhető, mint a hozamok visszaerősödése. A hozamszint tényleges alakulását a nemzetközi befektetői hangulat alakulása és a magyar kormányzati lépések – vagy ezek elmaradása – egyaránt befolyásolhatják majd.
(MTI)
