A most bejelentett emelés a legnagyobb 2002 óta, és kereken 20 millió nyugdíjast érint. A tavalyi emelés egységesen 1,1 százalékos volt, 2,6 százalékos évi átlagos infláció közben. A korábbi években is a nyugdíjak vagy nem emelkedtek, vagy a bérekhez hasonlóan emelkedésük rendszeresen elmaradt az inflációtól, vagyis reálértékben csökkentek, csakúgy, mint a bérek. Idén januárban ellenben csak 0,9 százalékos, februárban 1,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció Németországban.
Elemzők szerint a német bérek és nyugdíjak korábbi pályaíve elég tipikus példája annak, hogyan sorvasztotta el a legtöbb nyugati országban a kormányzati és a vállalati gazdaságpolitika a lakossági fogyasztás növekedésének forrásait az utóbbi évtizedben a beruházások és az export javára. Ily módon a mindinkább hiányzó jövedelemforrásokat szükségképpen pótolta a hitel a fogyasztás fenntartása végett, ami – mint világjelenség – bizonyosan hozzájárult a hitelválság kialakulásához szerte a világon.
Kutatóintézeti számítások szerint 2000 óta 0,8 százalékkal csökkent az egy főre jutó fizetett munkajövedelem Németországban, a munkáltató fizette társadalombiztosítási hozzájárulással együtt számolva, évente átlagosan 1-3 százalék közötti infláció közepette. Tavaly a többi régi EU-tagországban is csak 0,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó reáljövedelem.
A most bejelentett nyugdíjemelést a német kormány ugyan már régebb óta tervezte, de annak időzítése bizonytalan volt. Merkel kancellár korábban azt is hangoztatta, hogy a keleti tartományokban az emelés nagyobb lesz, az egykori NKD-ban élők mindeddig alacsonyabb nyugdíjakat kaptak. Az átlagos nyugdíj nyugaton 1195, keleten 1050 euró.
A német kancellár egy nyilatkozatban annak a reménynek adott hangot, hogy a megemelt nyugdíjak és ezzel párhuzamosan az ugyancsak megemelt Hartz-IV szociális juttatások hozzájárulnak majd a fogyasztás növekedéséhez.
A szociális segélyt és a tartósan munkanélkülieknek járó támogatást magában foglaló Hartz-IV támogatási összeget a nyugdíjak alapján állapítják meg. Ennek összege jelenleg havi 351 euró, ami most átlagban 359 euróra emelkedik. Olaf Scholtz szociáldemokrata munkaügyi miniszter szerint a gazdasági válság kellős közepén elhatározott emelés bizonyítja, hogy a német szociális állam „megfelelő támaszt” nyújt.
(MTI)
A Telegram is tiltólistára kerülhet















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!