Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Oliver Pink Helmut Zilk alias „Holec” kettős élete című cikkében elemzi az egykori szocialista politikussal kapcsolatban felmerült ügynökvádakat. A bizonyítékok igen súlyosak az osztrák szocialisták egyik „ikonjával” szemben. A volt bécsi főpolgármester a hatvanas években a kommunista csehszlovák titkosszolgálatnak kémkedett. 1965 és 1968 között belpolitikai részleteket közölt a prágai központtal. Már életében azt beszélték Zilkről, hogy a csehszlovák titkosszolgálatnak kémkedett. Zilk ezt a leghevesebben vitatta. A tavalyi gyászszertartása alkalmából Václav Havel egykori cseh elnök még bocsánatot kért, amiért e vádak miatt egy magas rangú kitüntetést megtagadtak tőle. De a hírek úgy tűnik igazak. Elsőként a cseh Mlada fronta dnes szerkesztője nyert betekintést a Zilk aktába. 1965 decembere és 1968 júniusa között az osztrák közszolgálati televízió akkori szerkesztője az osztrák belpolitikáról és a pártjáról az SPÖ-ről jelentett Holec fedőnéven a csehszlovák állambiztonsági szerveknek. Zilk rendszeresen találkozott összekötőjével, szolgálataiért készpénzt (közel 55.000 schillinget és 13.000 csehszlovák koronát) és ajándéktárgyakat, többek között cseh kristálydíszeket kapott. A Zilk által szállított információk, melyeket eljuttatott Bécsből Prágába, nem voltak különösen érdekesek. A csehszlovák szervek arról értesültek, hogy meddig jutott az SPÖ döntési folyamata az Európai Gazdasági Közösséghez történő közeledésben, miként néz ki a néppárti Klaus-kormány keleti politikája és, hogy miért utálja Bruno Kreisky, az új SPÖ elnöke Zilket. 1968-ban Zilk befejezte valószínűsíthető együttműködését a csehszlovák titkosszolgálattal. A prágai tavasz kapcsán megijedt attól, hogy lelepleződik. Egy német magazin úgy értesült, hogy Zilk akkor már a CIA-védelem alatt állt. Ez felveti annak a kérdését, hogy a későbbi bécsi főpolgármester kettős ügynök lehetett.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap A gazdaság 6-7 százalékkal csökken című cikkében ismerteti a Szövetségi Köztársaság idei teljesítményére vonatkozó lesújtó előrejelzéseket. A Commerzbank tekintettel a németországi megrendelések drámai csökkenésére, az eddiginél lényegesen gazdasági zuhanást jeleznek. „Most azt várjuk, hogy a német gazdaság ebben az évben nem 3-4 százalékkal, hanem 6-7 százalékkal fog csökkenni”, írja Jörg Krämer a Commerzbank vezető közgazdásza egy hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányban. Az euróövezetre és az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó előrejelzéseiket is jelentősen csökkentették. A recesszió vége után egy vérszegény növekedés fog következni, ez viszont alacsonyan tartja majd az állampapírok hozamait és megakadályozza, hogy a részvények árfolyama jelentősen emelkedjék. A Rajnai-Vesztfáliai Gazdaságkutató Intézet (RWI) szintén csökkentette 2009-es előrejelzést, még ha annyira nem is, mint a Commerzbank véli. Az RWI a GDP 4,3 százalékos csökkenésből indul ki. A következő évben lassan, fél százalékkal viszont nőni fog a német gazdaság, magyarázták az esseni szakértők. Eszerint a válság erősebben érinti Németországot, mint az euró övezet többi államát. A rövidített munkaidő terjedése ellenére 2009-ben a munkanélküliek száma 1,1 millióval fog emelkedni. Peer Steinbrück (SPD) szövetségi pénzügyminiszter az elmúlt héten egy interjúban elismerte, hogy a gazdasági visszaesés Németországot mélyebben érinti, mint azt eddig feltételezték. Ugyanakkor élesen bírálta a jelenleg közszájon forgó konjunktúra előrejelzéseket és jelezte, szerinte egyes szakemberek egy negatív versenyfutást rendeznek. Bírálata tárgy akkor többek között Norbert Walter a Deutsche Bank vezető közgazdásza ellen irányult.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Péter Bognár Magyarország: Egy vonat a semmibe című cikkében elemzi Gyurcsány Ferenc távozásának várható következményeit. Egy mély megkönnyebbülés. Ezzel fogadták a magyar üzleti körök Gyurcsány Ferenc bejelentett lemondását. Szakemberek között összhang van abban, hogy gazdaságpolitikája holtvágányra került. „Céltalan, hiányzik az állandósága és következetlen”, így írják le az elmúlt évek gyurcsányi gazdaságpolitikáját.
Gyurcsány 2006 egészen más előjelek közepette kezdte ezt a ciklust. Akkor reformkormánynak mutatkozott és nagyhangon mély változásokat jelentette be. Minden kudarcát követően egyre halkabb lett. Ez különösen feltűnő volt 2008 márciusi referendum után, amikor a magyarok visszautasították az egészségügyi és felsőoktatási átalakítás sarokpontjait. Gyurcsány azonnal három sebességgel visszakapcsolt, a reformőrületet reformdugó követte. A kormány retorikájában a radikális reformokat a bársonyosak követték. A kormány pénzügypolitikája ügyetlennek bizonyult. 2006-ban ők voltak a felelősek a 9,3 százalékos GDP arányos hiányért. 2008-ban az államháztartás hiánya elérte a 65 milliárd eurót a GDP 73 százalékát, ami idén átlépheti a 80 százalékot. Ha az IWF, az EU és a Világbank nem dobott volna 20 milliárdos mentőkötelet az országnak, akkor a magyarok már az adósságcsapdában ülének és útban lennének az államcsődbe. De a mentőkötél nem segít sokáig, ha az illető nem tud vele a partra úszni. A globális válságra is túl későn válaszolt a kormány. Még októberben is csak károgásként intézték el a figyelmeztetéseket és azt hangsúlyozták, hogy Magyarországot nem érinti a recesszió.
Diplomáciai nagyüzem: így érkeztek a delegációk a Puskás Arénába - fotógaléria