Die Presse
Az osztrák napilapban Péter Bognár Magyarország: egy hajótörött lép a kormányhoz című cikkében értékeli Bajnai Gordon megválasztását. Miután Gyurcsány Ferenc szocialista kisebbségi kormánya a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság viharában március folyamán hajótörést szenvedett, a kormányt kedden éppen egy hajótörött vette át: Bajnai Gordon, aki gazdasági miniszterként Gyurcsány alatt szolgált. A párton kívüli Bajnainak egy „szakértői kormánnyal” kellene megtennie, ami Gyurcsánynak nem sikerült: az ország szekerét kirángatni a mocsárból. A helyzet, amivel szembetalálkozik, katasztrófa-forgatókönyvnek tűnik: mély recesszió, ami az idén legalább hatszázalékos GDP-csökkenést fog okozni, vágtatóan növekvő munkanélküliség, lassan csillagászativá növekvő államadósság, az egyik gyengeségi rohamtól a másikig botladozó valutára kellene gyógyírt találnia, valamint százezer csőd előtt álló család bajára, akik képtelenek visszafizetni az idegen valutában felvett hiteleiket. A kormányfő az állami kiadások drasztikus csökkentését tervezi a családtámogatásoknál, a gyesnél, a nyugdíjaknál, a lakásépítési kedvezményeknél. A kemény megszorítások költségeit nem utolsósorban a szegények fogják megfizetni. A szakemberek a szegények számát Magyarországon kétmillió főre becsülik. Politikai megfigyelők arról vitáznak, hogy a Bajnai-kormány képes lesz-e kitartani 2010-ig. Annyi bizonyos, hogy az Orbán Viktor vezette jobboldali konzervatív ellenzéktől nem számíthat türelmi időre. Az ellenzék változatlanul előre hozott választásokat követel. Ők Bajnait – mint elődjét, Gyurcsányt – „illegitim miniszterelnöknek” tekintik. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint tízszázalékos történelmi mélyponton tanyáznak a szocialisták.
Die Welt
A német napilapban Günther Lachmann Merkel új válságcsúcsban keres menedéket című cikkében tudósít a mind drámaibb számok láttán tapasztalható berlini kiútkeresésről. Minden nappal, amellyel Németország mélyebbre csúszik a gazdasági válságban, nő a nyomás a kormányra. Miközben zuhannak a forgalmai adatok, nőnek a kétségek az eddigi kormányzati intézkedésekkel szemben. Nem csak a munkanélküliség miatt fenyegetett üzemek kérdezik: mikor kezd el hatni a második konjunktúracsomag? Elég lesz az? Tehetne még többet a politika? Szinte hetente érkezik jelentés az újabb gazdasági visszalépésekről. Így a forgalom februárban olyan alacsony szintre esett, mint az újraegyesülés óta még soha. A feldolgozóipar bevétele 23 százalékkal volt kevesebb. Az autógyártóknál a forgalom 39,6 százalékkal zuhant, a fémfeldolgozó üzemek 29,9 százalékkal, a vegyipar 25,8 százalékkal múlta alul a 2008. februárit. Április 22-re Angela Merkel (CDU) meghívta minisztereit, a koalíció vezetését, a szakszervezeteket és a gazdaság kiemelkedő szereplőit, Josef Ackermannt, a Deutsche Bank, Peter Löschert, a Siemens és René Obermannt, a Telekom vezetőjét. Április 22-én a jelenlegi helyzet megítéléséről, többek között arról lesz szó, miként hatnak a szövetségi kormány által hozott intézkedések – nyilatkozta egy kormányszóvivő. Az eddig elfogadott intézkedések nem hatnak. Éppen ellenkezőleg: a nyár végén kezdődhet az első csődhullám és az első tömeges elbocsátások. E háttér ismeretében vitatkoznak a munkaadók, a munkavállalók és a politika közpénzből fenntartott alkalmazotti transzfertársaságokat követelnek. Mint a bankok a mérgezett papírokat, úgy a vállalkozók szeretnék kiszervezni a munkavállalókat. Láthatóan nem jut más megoldás eszükbe, mint az állami gazdaságba menekülés. Még a gazdaságkutató intézeteknek sincs ötletük. A „jelenlegi nagy bizonytalanság miatt” a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) lemondott a 2010-es évre vonatkozó előrejelzés elkészítéséről. A pénzügyi válság súlyosbodása óta minden előrejelzés messze elmarad a tényleges fejlődéstől – nyilatkozta Klaus Zimmermann, a DIW elnöke. „Az összes előrejelző – beleértve a berlini DIW-t is – alábecsülte a fejlődés drámaiságát. A közgazdaságtan magyarázkodásra kényszerült.”
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
