Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Josef Ackermann fél a szociális nyugtalanságtól című cikkében ismerteti a Deutsche Bank elnökének álláspontját. A legnagyobb német kereskedelmi bank elnökségének vezetője a pénzügyi válság miatt szociális feszültségek veszélyét látja. Éppen ezért egy interjúban fontosnak nevezte, hogy közösen találjanak megoldást. Reményt kelt benne többek között, hogy az emberek mindeddig okosan viselkedtek, és nem estek pánikba – nyilatkozta Ackermann. Egyúttal bírálta, hogy egyes menedzserek még most is igen magas bónuszokat vesznek fel. „Sok ember számára néhány dolog, ami most történik, már nem érthető” – fogalmazott a bankvezér. Hibákat nem szabad honorálni, különösen nem közpénzekből – fűzte hozzá. Ackermann a magas bónuszokról történő lemondást követelte, és kijelentette, hogy a vezetőknek meg kell felelniük példaképfunkciójuknak. Ackermann maga 2008-ban már lemondott az őt megillető bónuszokról. 2008-ban közel 1,4 millió (az eredetiben milliárd szerepelt – a szerk.) eurót keresett, ami lényegesen kisebb, mint a pénzügyi válság előtt.
A bónuszfizetésekről többek között a Dresdner Bank kapcsán robbant ki vita. A bank jelentős veszteségeket halmozott fel a befektetési szektorban 2008-ban. Ennek ellenére most perhullám fenyegeti a bankot az időközben felvásárló Commerzbank által visszatartott bónuszfizetéseket miatt. Ráadásul egy szakértői vélemény szerint a bank több ezer munkatársának jó esélye van elmaradt jövedelmének pótlására. Ősszel a Dresdner Bank elnöksége levélben jelentette, hogy 2008-ban a bank munkatársai az előző év szintjén számíthatnak a bónuszokra. A Commerzbank, az Allianz egykori leányvállalata 2009-ben integrálta a Dresdner Bankot, a válságos előző esztendőre hivatkozva törölte a munkatársainak járó bónuszokat. Az idézett szakértői anyag szerint a politikai nyomás és a Commerzbank alkalmazottaival történő esetleges egyenlőtlen elbánás „jogilag nem számít jelentős tényezőnek”, ami igazolná a bónuszok visszavonását. Az eredetileg az Allianz által a leányvállalata számára rendelkezésre bocsátott mintegy 400 millió eurós bónuszládából mintegy 130 milliót használtak fel, főként a befektetési bankárok részesültek ebből, merte ezeket a kifizetéseket szerződésben garantálták.
Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban A leszerelési terv kirobbantotta a vitát a németországi atomfegyverekről című cikkében elemzi az Obama-beszéd egyik nem várt következményét. Közel 20 amerikai atombombát tárolnak Németországban – hivatalosan ezt nem erősítették meg. Az amerikai elnök atomfegyvermentes világra vonatkozó javaslata után az FDP és a Baloldali Párt most a robbanófejek kivonását követeli. A berlini kormány egyelőre nem nyilatkozik. Barack Obama amerikai elnök leszerelési tervei következtében a Rajna-vidék–Pfalzban állomásozó amerikai atomfegyverek ismét vitakérdéssé váltak. Jens Plötner, a külügyminisztérium szóvivője hétfőn Berlinben hangsúlyozta: a gondolkodást nem lehet megtiltani. Tekintettel a Németországban állomásoztatott amerikai atomfegyverekre, nem szabad tabukat létrehozni. Angela Merkel kancellár nem említette ezt a szempontot. Annál konkrétabban fogalmazott az ellenzéket vezető Guido Westerwelle (FDP) elnök és a Baloldali Párt. A liberálisok elnöke azt mondta: eljött az ideje utolsó németországi hidegháborús atomrobbanófejek kivonásának. Ennek érdekében a szövetségi kormánynak fel kell vennie a kapcsolatot a NATO-szövetségesekkel, hogy „ezeket az atomrobbanófejeket, melyeknek nem Németországban van a helyük, és el kell tűnniük, valóban kivonják”. Wolfgang Gehrcke, a Baloldali Párt külpolitikai szakértője úgy fogalmazott: az atomfegyverek kivonásának az első lépésnek kell lennie. A Németországban tárolt atomfegyverekről sem német, sem amerikai oldalról nincs hivatalos tájékoztatás. Becslések szerint a Rajna-vidék–pfalzi Büchelben közel 20 B–61-es típusú amerikai atombombát tárolnak. Büchel a berlini transzatlanti bizottság információs központja szerint az utolsó atomfegyver-tároló hely Németországban.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
