Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a nemzetközi válságról kifejtette, hogy napjainkban háromfajta krízis érvényesül: a pénzintézetek válsága, a világgazdaság szerkezeti kiegyensúlyozatlansága, ezek mellé társul a nyugati modell erkölcsi válsága. A három különféle válság eltér egymástól, és nem érdemes összekeverni őket – tette hozzá. Csaba szerint Magyarországon ötfajta válság van jelen: bizalmi, gazdasági, társadalmi, foglalkoztatottsági és a fejlődési modell válsága. „Nem tudunk növekedni, amire rárakódik a külső recesszió, amit nem lehet egy aszpirinnel orvosolni”. Csaba úgy látja, ez a mostani válság több szempontból is más, mint a korábbiak, ezért nem lehetett könnyen előre látni a bekövetkeztét. Úgy működött a világban a gazdasági rendszer, hogy nyerni mindig lehetett, de veszíteni nem – tette hozzá.
Csaba szerint a hazai közigazgatás lassúsága is hozzájárult ahhoz, hogy nem lehetett gyorsan reagálni a krízisre, valamint a kormány bízott benne, hogy megindult a fellendülés a tavalyi évben. László szerint nem kerülhető meg a válságkezelés során a kinek a kérdése. „Felhatalmazás nélkül nem lehet távoli célokat kitűzni” – jelentette ki. Olyan kormánynak, amelyik nem fogja kitölteni a teljes mandátumát, nincs joga foglalkozni évekkel későbbi lépésekkel – mondta László. Nem szabad olyan intézkedéseket hozni, amelyek megvalósulása csekély – tette hozzá. László szerint a gazdálkodást az nehezíti meg, hogy nem lehet tudni, mi fog történi, ami ellehetetleníti a vállalkozásokat. „Azzal tenné a legjobbat a kormány, ha abbahagyná a válságkezelést, és az átadás-átvétel feladatával foglakozna”. László szerint egy fölálló új kormánynak mindenképpen kell egy elszámoltatási szakaszt tartania. Két év alatt lehetne levezetni a konszolidációt, majd a harmadik évre lehet növekedés, és 2014-től lehetne négyszázalékos gazdasági bővülés – hangsúlyozta László.
Botos: A nemzetközi pénzintézetek vezénylésére szorulunk
Importált és egyben hazai válságban van az ország – mondta el Botos Katalin közgazdász. A kipukkanó amerikai válságbuborék egyik oka, hogy morálisan megrendült a gazdaság – tette hozzá. „Nemcsak a pénzügyi problémák, hanem a reálgazdasági válság gyűrűzött be”. A belső problémák függvényei a külsőnek, de az egyik legsúlyosabb hazai gazdasági probléma az eladósodottság – mondta Botos. Botos úgy látja, újra a nemzetközi pénzintézetek vezénylésére szorulunk. Az egyetemi tanár szerint a kapitalizmusba egy korábbi pazarló rendszer után érkeztünk, a rendszerváltás idején. Az adósságállományt a korábbi vagyontárgyak eladásával tudtuk csak fedezni – tette hozzá. Botos szerint hiba volt a gépjárműiparra alapozni a hazai gazdasági szerkezetet. Az egyik legjobb megoldása az lenne szerinte, ha minél hamarabb legitimációval rendelkező kormány állna fel, a legnagyobb baj a bizonytalanság. „Nyugodt, higgadt kormányzásra van szükség.” Botos úgy látja, nem szabad folytatni a további privatizációt.
A hatékonyságot kell növelni, nem megszorítani
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a politikai hibák vezettek el a gazdasági hibákhoz az elmúlt években. A válság nem 2007-ben kezdődött, már korábban érlelődött – tette hozzá. „Sokan jelezték, hogy nem jó irányba megy a könnyű hitelezés és az abból való élés.” Az államadósság óriásira növekedett, majd a lakosság devizaeladósodottsága következett be, mindezek növelték a külső finanszírozáshoz való lekötöttséget – tette hozzá. „A magunk hibájából jutottunk oda, hogy az IMF pénzére szorultunk” – mondta. A külföldi befektetők jobban megnézik, hova fektetnek be, ezért az állampapírpiac is nehezen mozdul meg a jövőben – hívta föl a figyelmet. Palócz úgy vélte, még jelenleg is sokkal többet költünk, mint amire lehetőség van.
„A kiadásokat le kellett faragni, nem volt más lehetőség” – utalt a Bajnai-kormány megszorító intézkedéseire. Nem a bérek befagyasztásán keresztül kéne spórolni, hanem a hatékonyságot kellene javítani és az összköltségeket csökkenteni – javasolta Palócz. „A nyugdíjkorrekciós rendszer megszüntetése hibás lépés volt” – mutatott rá a szakértő. Palócz szerint a családi pótlékot rászorultsági alapra kellene helyezni. A közgazdász szerint a mostani devizaárfolyam kedvező lehetőséget tud biztosítani az export számára. „Most lehetne kis piaci réseket találni az exportálók számára” – tette hozzá. Palócz szerint a munkát terhelő adókat csökkenteni kell. „Takarékos állami gazdálkodás és a magángazdaság teljesítményének növelése szükséges” – zárta a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Már elérhetőek az online-rezsistop-nyilatkozatok, mutatjuk, mi a teendő velük















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!