Az új EP-nek nagyon súlyos problémákkal kell szembenéznie

A június 4–7. között megválasztandó, új összetételű Európai Parlament (EP) nyilván számos váratlan, később felmerülő kihívással lesz majd kénytelen szembenézni az elkövetkező öt évben, ám néhány kiemelt feladat már most jól látható. E feladatok egy része várhatóan „begyűrűzik” a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség időszakába is.

A pénzügyi piaci válság, amely miatt 2008 őszén kis híján összeomlott a bankrendszer, ma már a gazdaság többi részére is kihat: a hitelekkel kapcsolatos megszorítások érintik a háztartási kiadásokat és az ipari beruházásokat is. Európa pénzügyi szabályozási keretének javítása a következő Európai Parlament egyik legfontosabb feladata lesz. A gazdasági válság következményei és a demográfiai változás hatásai elleni küzdelem, továbbá az európai szociális modell megóvása is a képviselőkre váró új feladatok közé tartozik. Az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló kulcsfontosságú kihívás. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából az uniós jogszabályok végrehajtása mellett az EU-nak egyidejűleg tárgyalásokat kell folytatnia egy, az egész világra kiterjedő, a kiotói egyezmény megkötése után módosult éghajlati rendszerről is. Erről Koppenhágában 2009 végén állapodhatnak meg. A külügyi feladatok között szerepel az Oroszországgal kötött, lejárt partnerségi és együttműködési megállapodás újjal való felváltása, az Oroszországból Ukrajnán át érkező gázellátás biztosítása, a Kínával folytatott kereskedelem nem tarifális akadályainak felszámolása, az izraeli–palesztin konfliktus megoldásához való hozzájárulás, továbbá a Latin-Amerikával kötött társulási megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények nyomon követése. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia.

Csatlakozásra várók

Horvátország, Törökország és Macedónia jelenleg hivatalos tagjelölt. Mások, így Szerbia, Montenegró és Koszovó előbb vagy utóbb – egyre erősödő vélemény szerint inkább utóbb, de – szintén számíthat a csatlakozásra. Az elkövetkező években a parlament napirendjén meghatározó téma lesz az azzal kapcsolatos vita, hogy ezek az országok hogyan állnak a csatlakozási felkészüléssel. A tagállamokat a migráció kezelésével kapcsolatos együttműködésre kényszeríti, hogy évente sok ezer bevándorló érkezik az EU-ba, és hogy bármely ország stratégiája kihathat szomszédjára is. A kiegyensúlyozott uniós bevándorlási politika előnyös lenne mindenki számára.

A New York-i, madridi és londoni támadásokat követő években a tagállamok fejlesztették a terrorizmus elleni küzdelem összehangolását, részben az Europol és az Eurojust „együttműködési platformja” révén. A terrorcselekmények megelőzésére irányuló új intézkedéseket az új parlament képviselői megvizsgálják. Szintén fontos kérdés egyfelől a biztonság és a védelem, másfelől a magánélet és az alapvető jogok közötti egyensúly. A most megválasztandó képviselők részt vesznek majd a közös uniós agrárpolitika 2013-ra tervezett, következő reformjában. Az eredmény részben a tagállamok között folytatott, várható költségvetési küzdelmeken, részben más tényezőkön – például az éghajlatváltozáson – múlik. Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés az Európai Parlamentet a mezőgazdasági miniszterekkel közös döntéshozatali hatáskörrel ruházza fel ezen a területen. Ha érvénybe léphet, a Lisszaboni Szerződés megteremtheti annak jogi keretét és eszközeit, hogy Európa megfelelhessen a jövő kihívásainak. Az EU egésze válhat demokratikusabbá, ha a közvetlenül megválasztott Európai Parlament több jogkörhöz jut az uniós döntéshozatalban, például a belügyek, a mezőgazdaság és a költségvetés terén.

(MTI)