Fitch: 300 milliárd dollár a térség idei devizaadóssága

Több mint 300 milliárd dollárnyi devizaadósság törlesztése válik esedékessé az idén Közép- és Kelet-Európa országaiban, ennek jelentős hányada a külföldi tulajdonos bankokkal és anyavállalatokkal szemben fennálló hitel – áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban kiadott átfogó térségi elemzésében, amely Magyarországot a közepes külső finanszírozási kockázatúak közé sorolja.

A legnagyobb európai hitelminősítő a közép-kelet-európai térség külső finanszírozási kockázatairól kiadott, 17 oldalas értékelésében azt írja: becslése szerint az általa vizsgált tizenegy ország 2009-ben lejáró összesített devizakötelezettsége 312 milliárd dollár lesz.

A Fitch ugyanakkor a bruttó külső finanszírozási kockázatokat „részben enyhítő, alapvető fontosságú tényezőnek” nevezi, hogy az esedékessé váló adósság nagy része nem tőkepiacról felvett hitel, hanem a külföldi anyabankokkal és egyéb anyavállalatokkal szembeni cégtartozás, ami a hitelminősítő szerint növeli a lejáró kötelezettségek magas megújítási rátájának valószínűségét a tőkebeáramlás hirtelen leállásának kockázatával szemben.

A Fitch Ratings mindazonáltal – a külső finanszírozási igények puszta mérete miatt – „jó esélyt” lát arra, hogy Magyarország, Lettország és Románia után Bulgária, Horvátország és Litvánia is segítséget fog kérni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az esetleges finanszírozási hiányok pótlására, és arra, hogy „legyen egy lélegzetvételnyi idejük” a szükséges kiigazítások végrehajtására.

A Fitch szerint nem kizárt, hogy Macedónia és Észtország is az IMF-hez fordul, bár ez utóbbinak vannak bizonyos egyéb finanszírozási lehetőségei, és az észt kormány szilárdan ellene van az IMF-segítség igénybevételének.

A hitelminősítő szerint az IMF megnövelt mozgósítható tőkekészlete és erősödő aktivitása – amelyhez más nemzetközi pénzügyi intézmények segítsége is járul – kritikus fontosságú háttértámogatást ad több közép-kelet-európai gazdaságnak, illetve e gazdaságok pénzügyi rendszereinek és adóskockázati besorolásainak.

A Fitch Ratings általánosságban úgy ítéli meg, hogy az IMF-programokról szóló megállapodások alátámasztják az ilyen segítséget igénybe vevő térségi országok adósbesorolását, bár az IMF-segítség szükségességének puszta ténye elárulja, hogy az adott ország mekkora kihívásokkal néz szembe – áll az elemzésben.

A hitelminősítő több tényező – a kereskedelmi nyitottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az átalakulás eddigi teljesítményére adott osztályzat, az üzleti környezet, a munkanélküliség és az árfolyamrendszer – alapján rangsort állított fel arról, hogy a vizsgált országok milyen szintű rugalmassággal tudnak reagálni a globális tőkeáramlási sokkokra.

A táblázatos kimutatás szerint a tizenegy ország közül csak Magyarország és Csehország kapott „magas” rugalmassági osztályzatot, hat térségi gazdaság – Bulgária, a baltiak, valamint Lengyelország és Románia – reagálási rugalmassága a Fitch számítási módszere szerint „közepes”, Horvátországé, Macedóniáé és Szerbiáé pedig „alacsony”.

A hitelminősítő a bruttó külső finanszírozási kockázatokat vizsgáló fejezetben a balti köztársaságokat emeli ki, amelyeknek külső finanszírozási igényei a Fitch számításai szerint meghaladják a hivatalos devizatartalékok 200-300 százalékát.

A térségben egyedül Csehország esetében kisebb ez a ráta 100 százaléknál – 96 százalék –, a Fitch így a cseh gazdaság sebezhetőségét ítéli a legalacsonyabbnak. A kiigazítással számolt bruttó idei külső finanszírozási igény a devizatartalékok arányában Észtország és Lettország esetében 363, illetve 328 százalék, Litvániában 228 százalék. A Fitch e három országot sorolja a „magas” finanszírozási kockázatú kategóriába, a 162 százalékos rátájú Magyarországra megállapított kockázat „közepes”.

A Fitch a jelentésben hangsúlyozza, hogy a bruttó külső finanszírozási igény fedezésének természetszerűleg nem a hivatalos hazai devizakészlet felhasználása az egyedüli módja; a legtöbb térségi országban ez várhatóan az idén lejáró kötelezettségek zömének refinanszírozásával vagy megújításával történik.

A megújítási ráták azonban bizonytalanok, és az adott ország adósságának szerkezetétől, a globális finanszírozási környezettől, az adósok egyéni hitelképességétől, és a fő hitelezők pénzügyi helyzetétől is függnek – áll a hitelminősítő csütörtöki londoni elemzésében.

(MTI)