Idén akár 10 százalék fölé is emelkedhet a munkanélküliségi ráta

A beruházások akár 10 százalékkal is elmaradhatnak az idén a tavalyitól, az ipari termelés 15 százalékkal zsugorodhat, az export 15, míg az import 16-17 százalékkal csökkenhet, a lakossági fogyasztás 8 százalékkal eshet vissza, a munkanélküliségi ráta pedig 10 százalék fölé emelkedhet a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb prognózisa szerint. Az elemzés év végére 80 százalékos adósságrátát jósol.

Az előrejelzés szerint a meghatározó feldolgozóipari beruházások, az alacsony bázis ellenére is két számjegyű mértékben eshettek az első negyedévben. A feldolgozóipari kapacitáskihasználtság a 2008. negyedik negyedévi 65 százalék után az idei első negyedévben 70 százalékra nőtt, de a következő 12 hónapra vonatkozó prognózis kedvezőtlenebb, mint az előző negyedévi. A beruházások több mint egynegyedét kitevő ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatban az idei első negyedévben növekedéssel lehet számolni, mivel ebben az időszakban a használatba vett lakások száma 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A prognózis készítői hozzáteszik azonban, hogy az idei második félévtől kezdve már várhatóan markánsan visszaesik az új lakások száma, mivel a válság fél-háromnegyed éves késéssel gyűrűzik be a lakáspiacra. Megjegyzik, hogy a beruházások alakulása nagyban függ a nemzetközi környezettől és a hitelezési aktivitástól, így a visszaesési ütem csökkenése csak az idei év végén mérséklődhet. A PM az ipari termelésben az idei első félévben még jelentős visszaesést vár, érdemi javulásra az év végétől számítanak, a külső kereslet élénkülésének függvényében. A pénzügyi tárca szerint az építőipari termelés fokozását célzó kormányzati intézkedések pozitív hatása már megmutatkozik a rendelésállományokban. Az építőipar teljesítménye így a korábban vártnál szerényebben, 5 százalékkal eshet vissza.

80 százalékos adósságráta

Az idei év végén – 295 forintos euróárfolyammal számolva – 80 százalék körül alakulhat az adósságráta – derül ki az összeállításból. Az első negyedéves előzetes pénzügyi számlák alapján a maastrichti módszertan szerinti államadósság 21 789 milliárd forintot tett ki, a GDP 82,7 százalékát, az összeg a tavalyi év végéhez képest 2470 milliárd forinttal emelkedett. Az idei év első három hónapjában az államháztartás finanszírozási igénye 286 milliárd forint volt. A finanszírozási igényt meghaladó adósságnövekmény hátterében az árfolyam jelentős leértékelődéséből adódó átértékelődési hatás (több mint 1300 milliárd forint) és az állam betétállományának jelentős emelkedése áll.

Az ez évi első negyedév végén az állam jegybanknál elhelyezett devizabetétje 2081 milliárd forintot tett ki, a betétállománnyal „nettó módon” számított adósság 19 707 milliárd forint volt, amely az előzetes GDP-becslést felhasználva 74,8 százalékos nettó adósságrátát eredményez. Az áprilisi adatok alapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által publikált – GFS módszertanú (azaz pénzforgalmi) – államadósság 19 206 milliárd forint volt, az év elejétől 1102 milliárd forinttal nőtt az így számított államadósság. Az emelkedés a központi költségvetés 604 milliárd forintos hiánya mellett következett be.

A nemzetközi intézményektől – IMF, EU – felvett, de finanszírozási céllal fel nem használt, a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) devizabetétként elhelyezett eszközzel nettósított adósság 17 667 milliárd forintot tett ki. Áprilisban csökkent az MNB-nél elhelyezett betétek mennyisége. Az ÁKK államkötvény visszavásárlási programjára a nemzetközi intézményektől felvett hitelek egy része nyújtott fedezetet. Az MNB-nél megképzett devizabetéttel nettósított adósságállományon belül a deviza részarány 33,3 százalék volt 2009. április végén. Az ÁKK által publikált adósságon belül a devizás tételek aránya, így az árfolyamkockázati kitettség azért nem nőtt meg jelentősen, mert az ÁKK devizacsere ügylet (swap) keretében a hitelek egy részét forintra váltotta.

Az adósság külföldi-belföldi piaci finanszírozását tekintve kiemeli a PM, hogy a külföldiek forint állampapír-állománya az időszakot jellemző, nagymértékű negatív nettó kötvénykibocsátás mellett áprilisra tovább csökkent, február közepéhez képest a csökkenés több mint 320 milliárdot tett ki. Az állampapírpiacon két periódus különíthető el. Idén március közepéig alacsony likviditás mellett jelentős hozamemelkedés következett be a másodpiacon. Ebben az időszakban az adósságkezelő csak diszkont kincstárjegyeket tudott értékesíteni. Március közepétől egy jelentősebb hozamesés következett be, amit két folyamat vezérelt. Egyrészt a nemzetközi kockázatvállalási kedv megnőtt, másrészt az ÁKK jelentős kötvény-visszavásárlási programja keretében 2009–2012 között lejáró állampapírokat vett vissza a piaci szereplőktől, ezzel tehermentesítette a piacot. A folyamatok lehetővé tették kisebb mennyiségű rendszeres államkötvény-aukciók megtartását.

A recesszió következtében a nominális GDP minden bizonnyal csökkenni fog – emlékeztet a PM. Az emelkedő nominális adósság mellett ez a hatás tovább emeli az adósságráta értékét. A nominális GDP 1 százalékpontos változása 0,8 százalékponttal módosítja az adósságráta értékét – összegzi az PM összeállítása.

(MTI)