A piackutató intézet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kifejti: a helyzetet leginkább a pszichológiából ismert hárítással próbálják kezelni a legtöbben, és még a gondolatvilágukból is igyekeznek száműzni a válság nyomasztó híreit.
A vizsgálatban szereplők a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedését, az elbocsátásokat, az ingatlanpiaci áresést, illetve az áremelkedéseket említették a válság tüneteiként – ismertetik a közleményben. Hozzáteszik: a közvetlen környezetben tapasztalható életszínvonal-romlást a legtöbbször elhárítják, s bíznak benne, hogy velük nem történhet semmi rossz.
A felmérés szerint a termékek drágulását a megkérdezettek kétféle stratégiával igyekeznek kompenzálni. Egy részük inkább alacsonyabb áron alacsonyabb minőséget választ, míg mások gazdaságosabbnak mondott „tudatos vásárlásba” kezdenek, például a drágább, de jobb minőségű alapanyagokból maguk állítanak elő különböző élelmiszereket.
A Szonda Ipsos vizsgálatai során ütköztek a vélemények a takarékosság, a visszafogottabb költekezés kérdésében, mivel egyesek azt gondolják, hogy a spórolás vezethet ki a válságból, míg mások azon a véleményen vannak, hogy éppen válság idején kell költeni, mivel ez tartja életben és lendületben a gazdaságot – olvasható a társaság tájékoztatójában. Kiemelik: a kutatásban érintettek 75 százaléka ruházatra, 71 százaléka élelmiszerre, 69 százaléka tisztítószerekre, míg 62 százaléka mobiltelefonra költene kevesebbet, de van, aki a benzinen spórol, és autó helyett tömegközlekedéssel közlekedik.
A beszélgetésekből ugyanakkor kiderült, hogy a résztvevők a mobiltelefon-használatot nem csökkentették. A piackutató közleményében megjegyzi, hogy a megkérdezettek jelezték: elvárják a tájékoztatást a médiától, mivel úgy érzik, Magyarországot váratlanul és felkészületlenül érte a válság, ráadásul továbbra sem tudják, mit kellene tenni.
A „fel-fel bukkanó rossz hangulatért” azonban szintén a média híreit hibáztatják, a hirdetések kapcsán pedig elhangzott, hogy idegesítőnek, irritálónak tartják, ha a reklámokban szerepel a válság – húzzák alá a tanulmány készítői. A felmérés résztvevői 1-3 éven belülre prognosztizálják a krízis végét, s nincsenek pontosabban körvonalazott terveik az ezt követő időszakra – hangsúlyozza a Szonda Ipsos.
(MTI)
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén
