A kormány pénteken hozott határozatot a helyközi közösségi közlekedés átalakításáról. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az átalakítások után is garantálják a közszolgáltatást és teljesítik az ellátási kötelezettséget a közösségi közlekedésben.
A pályahálózat célszerűsítése érdekében a nemzetközi kötelezettséget jelentő, az elővárosi közlekedéshez szükséges és nemzetgazdasági szempontból fontos pályaszakaszok országos nyílt hálózattá válnak. Az ezt érintő döntéseket a központ hozza meg. Ez kilométerben számolva a vasúti hálózat 60-65 százalékát érinti. A többi szakasz egy része regionálissá alakul, ahol a közösségi szolgáltatást a helyi szükségleteknek megfelelően az autóbusz-közlekedéssel összehangolva rendelik meg a szeptemberben megalakuló regionális közlekedési tanácsok.
A 2009 decemberében hatályba lépő menetrendet már a Volánokkal összehangolva alakítják ki. A már korábban megkezdett munka eredményeként megszüntetik a párhuzamosságokat a vasúti és a közúti közösségi közlekedésben. Decembertől a menetrend már ütemes – mondta Antali Károly –, ami azt jelenti, hogy az utasok számára kiszámítható és ésszerű lesz.
Antali Károly tájékoztatása szerint a közösségi közlekedésben részt vevők 20 százaléka vasúton utazik, a többiek a Volán-járatokat veszik igénybe. Jelenleg 6,7 millió magyar lakos élvez kedvezményt a közösségi közlekedésben, ami az elmúlt három évben évente mintegy 330 milliárd forint ráfordítást jelentett, de a központi költségvetés csak 260 milliárd forintot „térített meg”. A kormánybiztos a mindenkori kormány és a politika felelősségét hangsúlyozta a Magyar Államvasutak 1993-ban történt részvénytársasággá alakítása óta eltelt 16 évben, ami miatt a vagyon felélésére kényszerült a MÁV. Az átalakítás célja az – mondta a kormánybiztos –, hogy 2017-re, a vasút teljes liberalizációjára versenyképes állami társaságok végezzék a közösségi közlekedést. A kormánybiztos szólt arról is, hogy a 6,7 millió kedvezményezett mellett további 270-340 ezer azoknak a száma – vasutasok, családtagjaik, köztisztviselők, valamikor a vasútnál volt alkalmazottak –, akik ingyenesen utaznak.
A napi 130 ezer vasúton utazó mindössze 15 százaléka fizeti meg a menetjegy teljes árát, és a 130 ezerből 40 ezren teljesen ingyen utaznak. A 14 év feletti magyar lakosság mindössze 3 százaléka utazik vonaton, és ugyanekkora azok aránya, akik teljesen ingyenesen veszik igénybe a vasutat. A kedvezmények kérdése kényes téma – mondta Antali Károly, hozzáfűzve: „Értelmetlen csatába nem kívánok belemenni”. Annyit jegyzett meg, hogy a MÁV idei várható, 64 milliárd forintos konszolidált veszteségének csak a kisebb része függ össze a kedvezményekkel. Jelentős átalakításra szorul a MÁV-csoport és az egyes leányvállalatok menedzsmentje is.
A holding mindent szabályoz, ami nem jó, és nem jó a csoport struktúrája sem. Miután eladták a MÁV Cargót, a csoportot magát nem igazították az új helyzethez – magyarázta a kormánybiztos. Hozzátette: a Volán-társaságoknál kevesebb az ilyen típusú probléma. Antali Károly közölte: az érdekellentétek miatt számít tiltakozásokra, sztrájkra, de a legutóbbi vasutassztrájk azt mutatta, hogy nincs társadalmi támogatottsága.
(MTI)
Hidvéghi Balázs: Amíg nemzeti kormány van, a magyarok pénze nem megy az ukrán háborúba















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!