Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív zürichi napilapban Nikolaus Nuspliger A háziorvoshiány elleni stratégiák című cikkében ismerteti a svájci egészségügyi ellátás egyik súlyos problémáját. A növekvő egészségügyi kiadások elleni küzdelemben politikusok pártállástól függetlenül egy dologban egyetértenek: a pácienseknek nem kell azonnal specialistákhoz szaladniuk, hanem először a háziorvost kellene felkeresniük, s ha szükséges, akkor ők utalják tovább szakorvosokhoz. A háziorvosi modelleket már prémiumokkal támogatják, most a legújabb elképzelés, hogy magasabb önrésszel kívánják büntetni mindazokat, akik közvetlenül szakorvoshoz fordulnak. A közelmúltban a magukat politikailag is újraszervezett orvosok egy népi kezdeményezést indítottak – azt szeretnék elérni, hogy a háziorvosi ellátást írják bele az alkotmányba.
A Svájci Tudományos és Technológiai Tanács által Bernben szervezett szakkonferencián megerősítették azt a megállapítást, hogy a közeli jövőben háziorvoshiány várható az országban. Hélène Jaccard Ruedin a neuenburgi Svájci Egészségügyi Obszervatórium munkatársa kiszámította, a lakosság elöregedése, valamint az idősek adják a praxislátogatások kétharmadát, ezért további háziorvosok alkalmazását teszik szükségessé. De 2030-ig számuk mintegy 14 százalékkal fog csökkenni, így vélhetően jelentős ellátási hiány keletkezik, mert egyre több háziorvos eléri a nyugdíjkorhatárt és túl kevés fiatal követi őket.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap A koalíció a németet az alaptörvénybe kívánja beágyazni című cikkében ismerteti az alakuló CDU–FDP-kormány kulturális céljait. „A szövetségi köztársaság nyelve a német” – ezzel a mondattal kívánja a jövendőben az alaptörvénybe ágyazni a német nyelvet. A leendő koalíciós partnerek, a CDU/CSU és az FDP kulturális politikusai megállapodtak egy ilyen értelmű javaslatban. Éppen úgy fel kívánják venni az államcélok listájára a kultúrát és a német nyelvet.
Hasonlót jelentett a Bild.de internetes portál is csütörtökön. A döntés az érintett koalíciós integráció, család, kultúra és média munkacsoportban egyhangúlag született. Kultúrával foglalkozó politikusok hangsúlyozzák, hogy ezzel egyetlen más nyelvet sem kívánnak diszkriminálni, ez a javaslat azonban egyértelmű hitvallás a német nyelv mellett.
A CDU 2008 decemberében a stuttgarti pártkongresszuson vette fel programjába a németnek, mint az ország hivatalos nyelvének az alkotmányba foglalását. Ez a javaslat heves vitát gerjesztett. A CDU javaslatát az akkori koalíciós partner, az SPD éppen úgy elutasította, mint az ellenzéki pártok, köztük az FDP. A kultúra államcéllá tételét ugyanakkor az FDP már felvette a kampányprogramjába.
Bernd Neumann (CDU) kulturális államminiszter szintén támogatta a kultúra államcéllá nyilvánítását, de már a pártján belül is ellenállásba ütközött. (A javaslat megvalósításához kétharmados alkotmánymódosító többségre lenne szükség, így az elképzelésnek nincs esélye az ellenzék támogatása nélkül – a szerk.)
A közösségi médiát ellepték a kommentek, amelyek Orbánt és Trumpot éltetik