Svájcban nem lehet az usztasákat dicsőíteni

A Die Welt az új német kormányra váró első fontos külügyi döntéssel foglalkozik a Bundeswehr afganisztáni mandátumának meghosszabbításával. A Tages-Anzeiger ismerteti egy ismert énekes kiutasítása miatt kirobbant horvát-svájci diplomáciai vita okait.

2009. 10. 02. 7:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap Thorsten Jungholt Több katonát Afganisztánba. De mennyit? című cikkében elemzi a berlini elképzeléseket. Az afganisztáni Bundeswehr kontingens jelentős feltöltés előtt áll. A hétfőn megkezdődő koalíciós tárgyalások előtt a leendő kormánypártok már számos kérdésről vitatkoztak, de egy témát mindkét párt kerül, az afganisztáni bevetés kérdését. Pedig a leendő új kormány megalakulását követően ez az egyik legfontosabb kérdés, hiszen december 13-án lejár a Bundeswehr afganisztáni mandátuma. Addig előbb a kormánynak, majd a Bundestagnak is foglalkoznia kell a szükségessé vált hosszabbítással. Ha a terveknek megfelelően november 9-ig feláll az új kormány, akkor is ez igen szoros menetrend lesz.

Emiatt az érdekelt körök, többek között a tábornoki kar, most megpróbálják a politikát vitára kényszeríteni. Egy névtelen forrásra hivatkozva a közszolgálati Deutschlandfunk ismertette a szövetségi kormány ama elképzelését, miszerint a jelenlegi mandátumban meghatározott maximálisan 4500 főt felemelje 7000-re. A honvédelmi minisztérium azonnal cáfolta a hírt. „Tiszta spekuláció a legrosszabbkor” – nyilatkozta Franz Josef Jung a miniszter szóvivője, aki szerint a szám nélkülöz minden alapot.

Birgit Homburger az FDP védelempolitikai szakértője, szintén kijelentette, nem látja szükségét a csapatok létszámának felemelésének. Jelenleg 4255 katona állomásozik Afganisztánban, az érvényes felső határt nem használják ki. Ezen túl az új mandátum kidolgozása már az új kormány feladata, nem a régié. Homburger, aki a liberálisok koalíciós tárgyalócsapatának tagja, utalt arra, hogy még az Egyesült Államok sem alakította végleges afganisztáni álláspontját. Stanley McChrystal az amerikai és ISAF csapatok parancsnoka, a közelmúltban óvott egy afganisztáni vereségtől, amennyiben nem küldenek további egységeket az közép-ázsiai országba. Barack Obama azonban még nem döntött, fogalmazott Homburger.

Rainer Arnold az SPD honvédelmi szakértője, szintén utalt a nemzetközileg egyeztetett fellépés szükségességére. „Minden országnak többet kell tennie” – fogalmazott Arnold a lapnak. A 7000 katona emlegetése azonban „teljesen utópikus és egyáltalán nem reális”. Meg kell vitatni azt is miként vetnék be a további katonákat. Az SPD elsősorban további kiképzők kiküldését támogatná, akik az afgán hadsereget és rendőrséget támogatnák. Pártja az ellenzékben sem fogja kerülni a felelősség vállalást, fogalmazott Arnold. De elvárja, hogy az új kormány időben bevonja őket a tervezésbe.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális napilap A svájci diplomácia újra kínos helyzetben című cikkében foglalkozik az alpesi köztársaságot érintő ismételt külföldi bírálattal. Micheline Calmy-Rey vezette külügyminisztériumnak ismételten magyarázkodnia kell egy másik országgal, ezúttal Horvátországgal szemben. A közelmúltban a rendőrség által a Thompson művésznevű Marko Perkovic horvát nacionalista énekes ellen kiadott beutazási tilalom diplomáciai feszültséget gerjesztett Bern és Zágráb között. Horvátország berendelte a svájci nagykövetet, hogy tiltakozzon a döntés ellen. Hírügynökségi értesülés szerint Horvátország arra kérte Svájcot, hogy gondolja végig a döntést. Zágráb csütörtökön átadott jegyzékében kérését azzal indokolta, hogy Perkovicot egyetlen államban sem körözik, nem is szólva arról, hogy ítélet sincs ellene. A berni külügyi hivatal csütörtök este megerősítette, hogy a svájci nagykövetet berendelték a zágrábi külügyminisztériumba. „Tudomásul vettük Horvátország álláspontját” – fogalmazott Adrian Sollberger, a tárca szóvivője.

A beutazási tilalomért a szövetségi rendőrség felelős. Szeptember 29-én úgy döntöttek, hogy Perkovic nem léphet be az alpesi köztársaságba. Ezzel megakadályozták az október 3-ra, a Luzern kantoni Kriensbe meghirdetett koncertet. A szövetségi rendőrség határozatát a belföldi elhárítás szerepét betöltő Elemző és Megelőző Szolgálat (DAP) tudomására jutott információkra alapozta: Perkovic dalszövegei uszítóak és dicsőítik a horvát usztasákat. Mivel a luzerni hatóságok nem látták lehetőségét, hogy jogalapot találjanak a koncert megakadályozására, ezért alkalmazták azt a megoldást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.