Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Angela Merkel kancellár legnagyobb veresége című cikkében elemzi az Opel legfrissebb döntésének következményeit. Hogy milyen közel van egymáshoz a győzelem és a vereség, azt Angela Merkel amerikai útján is megtapasztalta. A Capitoliumban elmondott beszéde miatt felállva tapsolták, röviddel később megtudta, a General Motors nem kívánja eladni az Opelt, ami maga a katasztrófa. Merkel felháborodott – hallható később. Senki sem figyelmeztette az Egyesült Államokban, Obama sem, mert állítólag nem tudott semmit. „A General Motors viselkedése teljesen elfogadhatatlan” a munkavállalókkal és Németországgal szemben is – háborgott Rainer Brüderle (FDP) gazdasági miniszter. Berlinben úgy érzik, átverték őket.
Egyrészt, mert a szövetségi kormány minden fenntartását félretéve bekapcsolódott egy vállalat megmentésébe olyannyira, mint talán egyetlen elődje sem. Majd egy amerikai vállalat, amelyik éppenhogy elkerülte az összeomlást, most megmutatta, hogyan húzzák le azokat a politikusokat, akik röviddel a Bundestag-választások előtt majdnem mindenre hajlandók. Ugyan jó autókat nem tudnak Detroitban építeni, de a kormánnyal fifikásan tárgyalni, azt igen. A kancellár, aki amúgy nem nagyon lelkesedik az elvi döntésekért, most egyértelműen állást foglalt az Opel megmentése mellett. Hálából hatalmas pofont kapott: ez bizony kancellársága legnagyobb politikai veresége. Pedig Merkelt figyelmeztették a tanácsadói, hiszen jó egy évig tartottak a tárgyalások a General Motorsszal. Röviddel karácsony előtt már állami segítséget kért Berlintől az Opel.
Rüsselsheimben (az Opel németországi székhelyén – a szerk.) attól félnek, hogy az amerikai anyavállalat csődjének örvényében maguk is elmerülnek. A GM azóta túlélte a csődöt, és az amerikai állami vállalat átgondolta helyzetét. Már tavasz óta látható, hogy az Opelt nem kívánják eladni a Magnának. Ma a berlini kormánynak fel kell vetnie, miért nem vették észre korábban, hogy a GM csak játszik velük. Tisztán szakszerűségi szempontok alapján nézve Merkelnek és tanácsadóinak egyáltalán nem kellene háborognia a GM döntése miatt – addig, amíg az szolid pénzügyi alapokon áll. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a Magna koncepciója a szakértők között legalább annyira vitatott volt, mint amennyire a GM-et anyatársaságként nem szeretették.
Amennyiben a General Motors tényleg képes lesz felhajtani a pénzt, hogy kiváltsa a szövetségi kormánnyal szembeni adósságait és szanálja német leányvállalatát, az jó hír lenne az adófizetőknek. Aki meg tudja őrizni a munkahelyét, az szintén nyertesnek érezheti magát. Mert a szakértők régóta úgy vélik, az Opel túl kicsi ahhoz, hogy a világpiacon egyedül megmaradjon – túl kemény a konkurencia az autóiparban. A probléma csak az, hogy Angela Merkelnek egyáltalán nem mindegy, mi lesz a céggel. Alig fél év múlva tartományi választásokat rendeznek Észak-Rajna–Vesztfáliában, és ezen áll vagy bukik a CDU–FDP-koalíció többsége a Bundesratban. S a legnagyobb német tartományban fekvő bochumi üzem vélhetően az egyik a bezárásra ítéltek listáján.
Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Ypsilanti próbálja a visszatérést című cikkében vonja le az évfordulók és a volt hesseni SPD-elnök asszony szószegésének következményeit. November 4-e tragikus nap volt Andrea Ypsilanti számára. Ez volt az a nap, melynek végén miniszterelnök lehetett volna, de négy saját képviselője megtagadta, hogy támogassa ebben. Őket őszintékként ünnepelték, mert a Baloldali Párttal kötendő paktum ellen szavaztak. Ypsilantit ettől kezdve megvetették, mert azt a paktumot akarta, melyet a kampányban még kizárt. Egy év eltelt, egy nyugodt esztendő az 52 esztendős politikus körül – ha eltekintünk a január 18-i katasztrofális hesseni választási vereségtől, melyet szószegése miatt szenvedtek el.
Most, amikor az országos párt is romokban hever, ismét megjelent a színen. Ott van két hete megjelentetett levele, melyben lemond a pártelnökségért történő indulásról, melynek indoklása a távozó vezetéssel történő leszámolásként is értelmezhető. A múlt héten egy frankfurti pódiumvitán szabályosan ünnepelték, amikor az SPD kormányzati időszakát bírálta, a párt bázisának nagyobb beleszólását követelte, és megdöbbenten tapasztalta a „párt frusztrációját”.
Vélhetően ennyi még nem elégítette ki tettvágyát. És mikor aktivizálódjon, ha nem most, amikor tesztelheti, van-e még egy esélye az SPD-ben? A kijelölt új vezetés alázatos, a bázis felbolydult, mind hangosabban követelik a szövetséget a Baloldali Párttal – igazából kiváló alkalom a visszatérésre. Az, hogy ismét az SPD első vonalában küzdjön, aligha valószínű. Legalábbis igen nehezen elképzelhető, mert egykori harcostársai ma már azt kérdezik: „Ki az az Ypsilanti?” Hessenben minden fontos testületről kiszorították, a tartományi pártszervezet még mindig a történtek feldolgozásával van elfoglalva.
Berlinben a legtöbb vezető szocdem, beleértve a balszárnyat is, nem felejtette el a szószegését. Sőt ellenkezőleg, sokak számára éppen a szószegésével kezdődött az országos SPD hanyatlásának felgyorsulása, mert az a hitelességi problémát valóban kiélezte. Néhányan megpróbálnák, hogy új politikai alakulatban keressék a jövőjüket, és elindulnának a Baloldali Párt felé. Ypsilanti ott nyitott kapukat döngetne. Nem csoda, a párt begyűjtene egy szimbolikus női figurát, aki ráadásul nyugatról érkezett. „Természetesen örülnénk Ypsilantinak” – nyilatkozta Klaus Ernst, a Baloldali Párt frakcióvezető-helyettese.
origo.hu
A régi konvektor új élete. A gázkonvektor korszerűsítése fillérekből
