– Ötéves korszak ér véget az elnökválasztással a román politikában, milyen éveket tudhat maga mögött keleti szomszédunk?
– Románia gazdasága nagyon nehezen indult be a rendszerváltás után, csupán a 2000-es évek közepén kezdett nagy lépésekben fejlődni az ország, szemben a régió több államával. Nem kötném feltétlenül össze az aktuális kormánnyal vagy az EU-hoz való csatlakozással, hogy a gazdaság a korábbi évektől eltérően pozitív irányba fordult. Románia 2007 után az egyik legnagyobb fellendülést produkálta, a külföldi tőke is felfedezte keleti szomszédunkat. Az országot talán a vártnál is jobban érintette a tavaly kezdődő gazdasági világválság, aminek oka, hogy nagyon megnőtt a hitelezés, és a korábbi prosperitás mögött nem egy szerves fejlődés állt. Romániát telibe találta a krízis, még most is komoly gondokkal küszködik, elég csak az IMF-hitel kapcsán fellépett anomáliákra gondolni. A kialakult kormányválság és az elnökválasztási kampány is jelentősen hátráltatja a pénzek lehívását.
Politikailag az eddigi legintenzívebb öt éven vagyunk túl, ami kezdődött Basescu 2004-es megválasztásával. A 2004-es koalícióból kilépett először a Konzervatív Párt, majd a Demokrata Párt is. 2007-től 23 százalékos parlamenti mandátumaránnyal kormányzott a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ, amelyet többször is megpróbáltak megbuktatni. Az elnököt is népszavazással próbálták eltávolítani, módosították a választási rendszert.
– Basescu esetében az ellenzék napjainkban is arról beszél, hogy túllépet a jogkörén a népszavazás kiírásával.
– Egyértelműen egy aktív elnökről van szó és úgy néz ki, hogy a Demokrata-Liberális Párt érdekeit alárendelte saját érdekeinek. Basescu nem lépett ki az alkotmány keretei közül még akkor sem, ha egy-egy javaslata feszegette vagy akár túl is lépte a kereteket. Az elnök kiírhatja a népszavazást, mivel valamilyen szinten konzultált a kormánypártokkal, ugyanakkor a javaslat olyan dolgokat tartalmaz, amelyhez alkotmánymódosítás szükséges, amelyet jogilag csak a parlament tehet meg. A népszavazás azonban Romániában nem kötelező érvényű, csupán egy jelzés. Ez a mostani akció egyértelműen kampánycélokat szolgált, az alkotmány betűjének megfelelt, míg szellemének nem.
– Kik a jelenlegi elnök kihívói és milyen esélyekkel indulnak?
– Traian Basescu legnagyobb kihívója Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt jelöltje. Romániában a Szociáldemokrata Párt az egyik legbonyolultabb alakulat, mivel nagyon nehéz megállapítani, hogy épp kinek a kezében van a tényleges hatalom. A kampányban kiálltak Geoana mellett, de korábban azért nem tudta megbuktatni a kisebbségi kormányt, mivel nem volt egységes az alakulat. Tapasztalt politikusról van szó, korábbi külügyminiszter, de nem élvezi a párt teljes támogatását. Minden felmérés szerint – habár nem bízhatunk meg a mostani közvélemény-kutatásokban, mivel az intézetekről feltételezik, hogy politikai befolyás következtében hozzák nyilvánosságra eredményeiket – Geoana és Basescu kerül a második fordulóba.
Crin Antonescu, a liberális párt újdonsült elnöke kevésbé tűnik karizmatikus figurának, de ugyanakkor européer benyomását kelti. Fontos megemlíteni még Sorin Oprescut, Bukarest főpolgármesterét, aki tisztségét úgy nyerte meg, hogy kilépett a szocdemek közül és szociáldemokrata riválissal szemben nyert. Ne felejtsük el, hogy Basescu is főpolgármesterként szerzett nagy népszerűséget, de Oprescu nem rendelkezik hozzá hasonló elismertséggel. Természetesen meg kell említeni Gigi Becalit és Vadim Tudort is, akik mindig jelöltetik magukat, de komoly eséllyel nem rendelkeznek, már nem fajsúlyos szereplők.
Kelemen Hunor az RMDSZ jelöltje, akiről a romániai magyarság tudja, hogy esélytelen arra, hogy bejusson a második fordulóba, de ennek ellenére nagyon fontosnak tartom, hogy magyar jelölt is induljon az elnökválasztáson. Jó alkalom arra, hogy mobilizálja a magyar szavazókat és a román közvélemény előtt is megjelenjen. Szocializálja a többségi nemzetet, hogy igenis indulhat magyar elnökjelölt. Az RMDSZ a második forduló előtt biztosan alkuba szeretné bocsátani a jelölt támogatottságát. Már korábban megállapodás született Antonescu és Kelemen között, hogy amennyiben egyikük bejut a második fordulóba, akkor a következő körben a rosszabbul szereplő támogatja a másikat, de ennek megvalósulására csekély esélyt látok.
– Az utóbbi időben úgy tűnik, visszaesett a toronymagasan vezető Basescu támogatottsága. Vajon elveszítheti a voksolást?
– Basescu népszerűsége töretlen volt az utóbbi időszakig, mindenki biztosra vette az újraválasztását. Valószínűleg az utóbbi két hónap stratégiája nem jött be. Azzal, hogy az elnök népszavazást is kiírt, újabb szavazatokat próbált szerezni, de úgy tűnik, a koalíció szétesése rontotta megítélését, és a választók számára ez fontosabb kérdés, mint a népszavazás. Őt tartják a kialakult helyzet egyik fő okozójának, amelyet az ellenzéki pártok tovább erősítenek. Ráadásul az ellenzék részéről szenzációs húzás volt Klaus Johannis jelölése, mivel a németeknek még mindig nagy presztízsük van Romániában, és nagyon jó polgármesteri munkát is maga mögött tudhat Nagyszeben felújításával. Jelen pillanatban az ellenzék még mindig kitart mellette, ami a szavazókat is bizonyos szinten összekovácsolja, és jó esélyeket adhat egy Basescu-ellenes elnökjelöltnek. A mostani elnök korábban népszerű volt más pártok szavazói körében is. A felfüggesztéséről szóló népszavazáson más pártok szavazói is kiálltak mellette. Igencsak kétesélyes a mostani voksolás, mivel első alkalommal tartanak önmagában elnökválasztást – korábban mindig parlamenti szavazás is volt ugyanebben az időben. Más típusú a mostani kampány, mivel egy kérdésre hegyezték ki a tétet.
– Basescu mit hozott a magyarok számára?
– Az elnök a magyarok körében azzal híresült el, hogy ellenzi az autonómiát, ugyanakkor ő járt a legtöbbször Székelyföldön. Basescunak magyar tanácsosa is van Eckstein-Kovács Péter személyében. Ő az, aki foglakozik ezzel a kérdéssel, tematizálja a problémákat még akkor is, ha ez a magyarok számára hátrányos. Természetes, hogy egy román államfő ellenzi az autonómiát, nagyon sokat veszítene, ha ezt nyíltan támogatná. Tárgyalási alapul szolgálnának a decentralizációról vallott elképzelései, ami előrelépés lenne. A regionalizáció lenne a másik lehetőség, de arról egyelőre keveset beszélnek.
– Várható, hogy a magyarok nagy arányban szavaznak rá a második körben?
– A magyarok nagyon nehéz helyzetben lesznek a második forduló előtt, ha Basescu és Geoana jut be. Antonescu esetében sokkal könnyebb lenne az erdélyi magyarság döntése. Mint ahogy nehéz helyzetben voltak, amikor Vadim Tudor és Ion Iliescu között kellett választani. Mind Basescu, mind Geoana az utódpárt politikusa volt, miniszteri tárcákat is betöltöttek. Egyrészt sok ember számára még népszerű Basescu; a 2007-es – az államfő felfüggesztéséről szóló – népszavazáson a magyarok több mint fele mellette tette le a voksát. Az azóta tett kijelentései miatt csökkent a népszerűsége, de nem hiszem, hogy az teljesen lenullázódott volna. Geoana nem annyira rokonszenves a magyar közösség körében, hogy rá szavazzanak.
Az RMDSZ minden valószínűség szerint tárgyalni fog a szóba jöhető politikusokkal, de feltételezhetően egyikük sem fog olyat ígérni, amiért a magyarok biztosan nagy arányban állnának az egyik jelölt oldalára. Ha marad a jelenlegi konstelláció, akkor várhatóan Geoana mellé áll az RMDSZ. Nagyon fontos döntésről van szó az elnökválasztás esetében, mivel nem csupán arról van szó, ki tölti be ezt a posztot, hanem arról is, hogy a jövőbeni kormányalakításnál kinek a kezébe kerül az irányítás. Ilyen szempontból az RMDSZ várhatóan végiggondolja, hogy Basescu vagy Geoana győzelme esetében mi várható. A mostani intermezzo arról szól, hogy Basecu pártja szervezze meg a választást. A voksolás után újra napirendre kerül a kormányalakítás kérdése, és Basescu győzelme esetén a demokraták lesznek az egyik fő erő. Az RMDSZ számára hátrány, hogy egyik konstellációban sincs rájuk szükség, a párt nincs mérleg nyelve szerepben. Ha Geoana nyer, akkor minden bizonnyal a szociáldemokrata párt fogja adni a miniszterelnököt, de akkor sem lesz szükség az RMDSZ-re.
– Egy előre hozott választás megváltoztatná az erőviszonyokat?
– Romániában stabilizálódott a hárompárti pártszerkezet (PD-L, PSD, PNL). Jelenleg ebben a konstellációban kell gondolkozni. Úgy néz ki, az RMDSZ is biztosan a bejutási küszöb fölött szerepel, emellett pedig egy radikális erő is jelen van.
– Kelemen Hunor jelölése tekinthető egy utódkijelölési folyamatnak az RMDSZ-en belül? Képes lehet-e később integrálni a teljes magyarságot?
– Nagyon sokan így látják, és valószínűleg ennek van is alapja. Régóta van vezető pozícióban, jól kommunikál, a fiatal generáción belül az egyetlen, aki ilyen magasra jutott. Nem személyfüggő az integrálás képessége. 1990 óta ellentétek vannak az RMDSZ-en belül, de ez természetes. Miért legyen egységes egy másfél milliós közösség? Nagyon hasznos, ha egységesen lépnek föl, de életszerűtlen, hogy minden kérdésben azonosan gondolkodjanak. Úgy néz ki, jobban működik az a modell, amely a szervezetek közötti megegyezésre épít és nem a szervezeten belülire.
2007-ben az egységes magyar ellenzék az RMDSZ-szel szemben bebizonyította, hogy népszerű, de a későbbi voksolásokon kiderült, hogy Tőkés László nélkül nem elég erősek. A Tőkés körül lévő csoportok mostanra megerősödtek, és most már úgy néz ki, jóval erősebb tárgyalási pozíciókkal bírnak, mint korábban. Az RMDSZ is felismerte, hogy ha a megosztottság fennmarad, úgy nem biztos, hogy elérik az öt százalékot. Nem azt mondom, hogy mindenben közelednek az álláspontok, de mindenről lehet tárgyalni. Természetes folyamat, hogy több politikai nézet megjelenik a romániai magyar szférában. Az lenne a jó, ha kulcskérdésekben sikerülne megállapodni.
