Der Spiegel
A hírmagazinban A szövetségi államügyészség nyomoz a légitámadás miatt című cikkében ismerteti a szeptemberi légi csapás várható jogi következményeit. A drezdai szövetségi államügyészség a vitatott, katasztrofálisan végződött kunduzi légitámadás ügyét vádemelési javaslattal átadta a karslruhei államügyészségnek. A karlsruhei jogászok abban a tekintetben vizsgálják a lehetséges büntetőjogi következményeket, hogy Afganisztánban fegyveres konfliktusról lehet-e beszélni, közölte a drezdai államügyészség szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján. Ezen kívül azt is vizsgálják, hogy a Georg Klein német ezredes által megrendelt légitámadás a nemzetközi jog alapján jogos volt-e.
Az észak-afganisztáni Kunduz közelében szeptember elején végrehajtott légi csapásban 142-en haltak meg, köztük civilek is. A légitámadásra kiadott parancsával a német ezredes a vizsgálatot végző NATO-hatóság állásfoglalása szerint utasításokat és szolgálati előírásokat szegett meg. Az államügyészség felfogása szerint amennyiben egy fegyveres konfliktusból indulnak ki, akkor nemcsak a hadijog büntető részének, hanem annak minden humanitárius jogszabályának hatályosságát figyelembe kell venni. „Ennek értelmében minden, az ENSZ-mandátum keretében végrehajtott akció alapvetően jogosnak tekinthető” – áll a testület állásfoglalásában. Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) védelmi miniszter bejelentette, hogy a frakciók szakembereinek a NATO-vizsgálatról történő tájékoztatását követően a drezdai döntésről nyilatkozni fog.
Süddeutsche Zeitung
A napilapban Schmidt dicséri Kohlt című cikkében ismerteti az egykori szociáldemokrata kancellár álláspontját utódának a német egységben betöltött szerepéről. Helmut Schmidt (SPD) kancellár (1974–1982) nyilatkozatában kiemelte utódának, Helmut Kohlnak a 20 évvel ezelőtti fordulatban betöltött szerepét. „Ezt az esélyt szívesen megkapta volna mindenki, Willy Brandt éppen úgy, mint én, vagy éppen Helmut Kohl” – fogalmazott az SPD politikusa. „A fontos mégis az volt, hogy az illető a döntő pillanatban helyesen cselekedjen.”
Azzal a tízpontos tervvel, amit Kohl a fal leomlása után 1989 novemberében ismertetett, a kereszténydemokrata kancellár mesterien megoldotta a feladatot. Schmidt szerint 20 évvel a fal leomlása után kelet és nyugat nem nőtt még össze teljesen. „A folyamat még egyáltalán nem ért véget” – fogalmazott a 90 éves politikus. „Még mindig az összenövés állapotában vagyunk és még a jövőben is ezzel foglalkozunk.” Ő maga 1989. november 9-én a televízió előtt töltötte a napot. „Ott láttam, hogy Németország borzalmas megosztottságát békésen, egyetlen lövés nélkül meghaladjuk – s akkor elsírtam magam.”
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál