Közösen álltak ki a pártok ifjúsági szervezetei az egyetemi közéletért

A felsőoktatási intézményekben szervezett, legális keretek között folytatható közéleti, politikai tevékenységért emelt szót négy parlamenti párt ifjúsági szervezete hétfői közös sajtótájékoztatóján.• Visszaengednék az egyetemekre a politikát az ifjúsági szervezetek

Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke kezdeményezésüket indokolva az Ifjúság 2008 kutatást idézte. Eszerint a fiatalok politikai tájékozottsága igen alacsony, és ugyanez igaz a választásokon való részvételi hajlandóságukra. Ezen mindenképpen javítani kell, ez nemcsak a jelenlegi pártok felé jelent bizalomhiányt, hanem az egész politikai rendszer és demokrácia iránt is – fogalmazott.

Azt szeretnék ezért, ha a rektori konferencia nem zárkózna el a témában a párbeszédtől. Hozzátette: ahogy a politika iránti érdeklődés megcsappant, úgy a demokráciába vetett hit is. Minden második fiatal elfogadná, ha diktatórikus berendezkedés lenne Magyarországon. Az az álláspontjuk, hogy a parlamenti demokrácia nem rekeszthető ki az egyetemekről, a parlamenti demokratikus intézményeknek, politikai vitáknak az egyetemeken is ugyanúgy helye van, mint ahogy a sportnak, szórakozásnak, vallási életnek – összegezte.

Ha utóbbiak jelen lehetnek, akkor a politika is jelen lehet – tette hozzá. Hangsúlyozta: nem akarnak szervezetten kopogtatócédulákat gyűjteni, vagy választási plakátokkal elárasztani az intézményeket, csak a politika iránt érdeklődő fiataloknak szeretnének ilyen témájú rendezvényeket tartani.

Oroszvári Péter, a Societas ügyvezető elnökhelyettese arról beszélt, hogy az uniós államok többségében a politika formálisan, vagy félformálisan jelen van az oktatásban. Ausztriában, Németországban, a skandináv államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában mindenütt a politika részt vesz a hallgatói érdekképviselet munkájában, van lehetőség különböző rendezvények tartására. Magyarországon nagyon szerteágazó a szabályozás, vagy beengedik az egyes szervezeteket vagy nem, de többségében inkább a tiltás a jellemző. Azt szeretnék, ha a szabályozás egységessé válna.

Böröcz László, a Fidelitas operatív elnöke az amerikai példát hozta, ahol nem csupán a felsőoktatásban, de a középiskolákban is jelen van a politika. Ez nem azt jelenti, hogy a középiskolában is jelenjen meg Magyarországon a politika, de a felsőoktatásban szeretnének megoldást találni – hangsúlyozta. Nagyon fontos, hogy a rektori konferenciával konszenzusos megoldást találjanak – jegyezte meg.

Szabadai Viktor, az SZDSZ–Új Generáció elnöke szerint a rektori konferencia elutasító álláspontja a „hallgatás kultúráját kívánja konzerválni”. A rektori konferencia elzárkózása is egy politikai álláspont – vélte. Szerinte a politika most is kézzel foghatóan jelen van a felsőoktatásban, akár civil szervezetek mögé bújtatva, akár a hallgatói önkormányzatokra gyakorolt nyomás formájában. A rektori konferencia álláspontja azért képmutató, mert elzárkózik a nyílt és szabad véleménynyilvánítástól – fűzte hozzá.

Azt ugyanakkor nem tartanák célszerűnek, ha törvényi szabályozás lenne, ezért kezdeményeztek társadalmi párbeszédet. A rektori konferencia elnöksége októberben egyszer már elutasította kezdeményezést, a testület keddi ülésén ismét foglalkozik a kérdéssel.

(MTI)