Erre azért van szükség, mert az állami szférában dolgozók fizetésére elkülönített alap havi 15,5 százalékkal való csökkentését írja elő a 329-es számú 2009-es törvény. Az első három fizetetlen szabadnapot november 26., 27. és 30-án töltik le a megye közalkalmazottjai, erre az időszakra került fel a megyeházára a lakat. Az épületben lévő többi intézménybe a hátsó, Sapientia Egyetem felőli bejáraton lehet bemenni.
A háromnapos munkakiesés a megyei önkormányzatra többek között a következő hatással van: az intézmény összesen 79 971 lejt spórol meg a közköltségen, viszont 1552 lejt veszít naponta minden egyes alkalmazotton, így a kényszerszabadság egy napja az összes alkalmazottra számítva 318 160 lej veszteséget jelent, ami elsősorban a pályázatírás késéséből adódik – közölte a rendkívüli esemény alkalmából összegyűlt sajtósokkal Borboly Csaba megyeitanács-elnök. Mint mondta, egy lej nyereséggel egy eurót veszít a megye. „A kormány nem gazdasági programokkal kezeli a válságot, hanem egy ilyen rossz döntéssel, mint amilyen a közalkalmazottak fizetésének a megnyirbálása a fizetetlen szabadságra küldéssel” – mondta az elnök, aki nehezményezte, hogy éppen az ünnepek előtt veszik ki a közalkalmazottak zsebéből a pénzt.
A megyei tanács alkalmazottjai jelentős összeget veszítenek az amúgy sem nagy fizetésükből a három nap fizetetlen kényszerszabadság miatt: például egy 891 lejes alapfizetésű alkalmazott 76 lejjel kevesebbet vihet haza a három nap kiesés miatt, így a 21 nap után kézhez kapott 573 lej nettó értékű fizetése helyett csupán 497 lejt fog kapni. Egy 1047 lejes alapfizetés esetében a fizetéskülönbség 188 lej.
Kulináris költészet Késmárk történelmi belvárosában, a Poézia étteremben















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!