Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilapban Günter Bannas A vaskancellárnő című cikkében foglalkozik Angela Merkel programismertető beszédével. Lehetséges, hogy Angela Merkel keddi, a Bundestagban elmondott beszédében, melyben az általa következetesen „keresztény–liberálisnak” nevezett koalíció programját ismertette, egyúttal felkészült új szerepére a vaskancellárnőére is. Leendő kormányzati teendőit öt pontba sorolta. 1. pont: átlépés a pénzügyi válság következményein. 2. pont: a polgárok államhoz fűződő viszonyának javítása. 3. pont: a társadalom demográfiai változásának a munkaerőpiacra és a szociális ellátórendszerekre gyakorolt hatásainak figyelembevétele. 4. pont: nemzetközi klíma és környezetvédelem. 5. pont: a szabadság és a biztonság összefüggésének megerősítése. Merkel három fogalommal kívánta politikáját körülírni: „Bizalom, remény, motiváció”.
Merkel beszédében kijelentette: az adóknak „egyszerűeknek, alacsonyaknak és igazságosaknak” kell lenniük. A kancellár úgy fogalmazott, az „adópolitika társadalompolitika”, és Merkel megerősítette, nem nyúlnak a beleszólási joghoz, a felmondási szabályozásokhoz és az üzemek működésének alaptörvényéhez. Beszéde végén „fair” együttműködést ajánlott az ellenzéknek.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Susanna Bastaroli Az osztrákok diszkriminálva érzik magukat című cikkében ismertet egy uniós közvélemény-kutatást. A diszkrimináció Ausztriában különösen elterjedt – legalábbis így érzi az alpesi köztársaság számos lakója. Szinte egyetlen más uniós tagállamban sem annyira erős ez az érzés, hogy származás, vallás, életkor, különböző korlátozottság vagy szexuális orientáció alapján rosszul bánnak valakivel. Ez derül ki az uniós bizottság most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. A megkérdezett osztrákok 22 százaléka azt válaszolta, hogy az elmúlt egy évben diszkrimináció áldozatává vált. Az uniós átlag 16 százalék. Csak Olaszországban válaszoltak a kérdésre ennyien. A legrosszabb lapokkal Ausztriában – 63 százalék – a bevándorlók rendelkeznek. Ebben egyetértenek a többi uniós tagállam polgárával: a diszkrimináció leggyakoribb oka a származás. Ezzel szemben egészen új irányzat, hogy egyre többen érzik úgy, életkoruk miatt diszkriminálják őket. Az EU-ban ez a szám elérte az 58 százalékot, míg tavaly csak 42 százalék panaszkodott emiatt. E fejlődés a kutatók szerint szorosan összefügg a gazdasági válsággal. A megkérdezettek 64 százaléka hangot is adott ama félelmének, hogy a gazdasági recesszió az életkori diszkriminációhoz fog vezetni.
Ausztriában a többi európai országgal összevetve viszonylag nyugodtak ebben a kérésben: csak a válaszadók 46 százalékának az az érzése, hogy kirekesztésének oka az életkora. De az életkor még mindig a harmadik leggyakoribb diszkriminációs ok az etnikai hovatartozás és a vallás után. Az uniós átlagnál némileg magasabb a tolerancia az alpesi köztársaságban a testi és szellemi sérültekkel szemben. Ausztriában alacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint a nőknek kisebbek az esélyei, mint a férfiaknak. Csak az osztrákok 26 százaléka véli úgy, hogy nemi hovatartozása akadályt jelent, ennél lényegesen magasabb, 40 százalékos az uniós átlag.
origo.hu
Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől
