Nem csak Svájcban került a figyelem középpontjába a muszlim kérdés: Franciaországban már Nicolas Sarkozy júniusi kijelentése miatt, miszerint „a burkát nem látjuk szívesen a Francia Köztársaság területén”, élénk vita tárgya, hogy hordhatnak-e az országban élő muszlim nők egész testüket és arcukat is elfedő hagyományos viseletet. Az ősz elejétől fellángoló, novemberre új erőre kapott vita során Eric Besson bevándorlásügyi miniszter újra fölvetette a burka betiltását. Francia nőjogi szervezetek és szélsőbalos politikusok sétáló koporsóként és mobil börtönként emlegetik a viselőjét azonosíthatatlanná tevő ruházatot. A TWSJ hozzáteszi: a kormány megfogalmazott egy a viseletet tiltó törvényjavaslatot, ám megtorpant az egyértelmű tiltás bejelentése előtt.
Egyértelműen elítélte ugyanakkor a svájci népszavazás eredményét hétfőn Bernard Kouchner külügyminiszter. A konzervatív kormányban ténykedő baloldali politikus (akit kormányzati szerepvállalása miatt kizártak a szocialista pártból) úgy fogalmazott: „kissé sokkolta” a szavazás eredménye. Ez az őáltala „utált” intolerancia kifejeződése – vélte. A francia diplomácia feje reményét fejezte ki, hogy a svájciak hamarosan „megfordítják ezt a döntést”. A külügyminisztert idéző francia források kiemelik, hogy a svájci választópolgárok 57,5 százalékos többsége által jóváhagyott tilalom a lakosság körében tükröződő félelmet jelzi, melyet az iszlám fundamentalista tendenciák váltanak ki. A tiltást csak a voksolók 42 százaléka ellenezte. „Valóban sértő, hogy egy hegyvidéki országban van egy épület, amely egy kicsit magasabb, mint a többi?” – kérdezte Kouchner. Valószínűleg nem csak a hegyvidéken „sértő” ez a jelenség, hétfői hírügynökségi jelentések szerint az észak-olaszországi Varallóban például betiltották a burka viselését.
A kormányzó UMP főtitkára, Xavier Bertrand diplomatikusan úgy fogalmazott rádiós nyilatkozatában: a minaret nem minden esetben szükséges a muzulmánoknak ahhoz, hogy gyakorolják vallásukat.
A hangfalak korszaka
Törökországban, ahol széles körű vélekedés, hogy Európában növekszenek a muszlimokkal szembeni előítéletek, aggodalommal figyelték a svájci referendumot. Saim Yeprem vallásügyi politikus az NTV nevű privát tévéadónak nyilatkozva iszlámellenességről beszélt. Egy török munkás, Cavid Aksin a WSJ-nek nyilatkozva kijelentette: fölingerelte, hogy a muszlim naptár szerint egy fontos vallási ünnep végére időzítették a népszavazást. Szerinte hasonló ellenlépéseket kéne tenni. Gaye Ibrahimoglu isztambuli értékesítési menedzser viszont nem látja a minaretek kérdésének súlyát „a hangfalak korszakában”.
Az indonéz vallási tanítókat tömörítő uléma az iszlámmal szembeni gyűlölet és intolerancia megnyilvánulásának látja a svájci döntést. Ugyanakkor a szervezet vezetője, Maskuri Abdillah felszólította a hívőket, ne reagálják túl a történteket. A 234 milliós ország mintegy 90 százaléka muszlim, nagy többségük a mérsékelt irányzathoz tartozik.
Szintén elítélte a svájci referendumot Ali Gomaa egyiptomi főmufti, aki szerint sérelem érte a svájci muszlim közösséget, s a történetek túlmutatnak a vallásszabadság megsértésén.
A lyoni nagymecset közleményben ítélte el a történteket, egyik vezetőjük, Kamel Kebtane minden európai demokratát felszólított a tiltakozásra. Szintén kifejezte fenntartásait az ENSZ genfi székhelyű szervezete, az Emberi Jogi Tanács.
(TWSJ, BBC, Le Figaro)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!