Nem mérhető a GDP-vel az életszínvonal

A közgazdaságtannak teljesen új alapokra kell helyeznie tevékenységét, mert a gazdasági fenntarthatóság olyan tényezőktől is függ, amelyeket a közgazdaságtan nem mér, és abba beépíteni is lehetetlen – mondta Róna Péter közgazdász A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jólét mérése című konferencián szerdán. • Hogyan mérik a társadalmi jólétet?

MNO
2009. 11. 25. 14:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Róna Péter kiemelte: a GDP csak a pénzben mérhető termelés és szolgáltatás alakulását mutatja, azonban azt nem vizsgálja, hogy ezek növekedése milyen folyamatok mentén valósul meg. Hozzátette: jelentős problémát jelent, hogy a GDP-adatok megbízhatósága egyre romlott az elmúlt évtizedekben, mivel a szolgáltatási szektor egyre nagyobb aránya miatt folyamatosan csökken az adatok pontossága. Emellett az állami szektor szolgáltatásainak jelentősége is felértékelődött az utóbbi időben, azonban a GDP ezt sem méri megfelelően. A jelenlegi mérési adatok szerint az államok átlagosan a GDP 40 százalékát költik arra, hogy előállítsanak 20 százaléknyi GDP-t, ami óriási mértékben pazarló államokat feltételez. Róna Péter aláhúzta: a jövedelem és a fogyasztás legalább annyira fontos egy gazdaság számára, mint a kibocsátás.

Úgy vélte, nagyobb mértékben kellene mérni a háztartások jövedelmi helyzetét, és a jövedelmet és a fogyasztást a vagyoni helyzettel együtt kellene kimutatni. Mint hangsúlyozta, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a vagyoni különbségekre és azok alakulására, mivel a klasszikus piacok eltűntek, a legtöbb piaci szereplő oligopolisztikus szervezetekbe tömörült. Miközben a multinacionális vállalatok gazdasági jelentéseikben hatékonynak tűnnek, reálgazdasági hatékonyságuk igencsak megkérdőjelezhető. Róna Péter kiemelte: ideje beismerni, hogy az emberek gazdasági tevékenysége nem tehető bele egy konzisztens rendszerbe, ezért a gazdaságot vizsgáló tudományágaknak is jelentős változásokra van szükségük, hogy minél jobban megértsék a valóságot.

A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által rendezett szerdai konferencián a szakemberek arra keresték a választ, hogy a GDP megfelelő mérőszám-e az életszínvonal meghatározásához. A konferencián a szakemberek elsősorban a másfél évvel ezelőtt létrehozott Stiglitz-bizottság jelentését tárgyalták, amely szerint a GDP jelenlegi középpontba állítása félrevezeti a döntéshozókat, mivel ők a GDP maximalizálására törekszenek, ugyanakkor az állampolgárok nagyobb figyelmet fordítanának a biztonságra, a levegő-, a víz- és a zajszennyezés csökkentésére, illetve más intézkedésekre, amelyek mind-mind fékezik a GDP növekedését.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.