Sarkozy kis csákányával bontotta a falat?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti a Párizsban kirobbant vitát, valóban részt vett-e a fal lebontásában a későbbi köztársasági elnök. A Der Spiegel részletesen leírta, milyen tévedések vezettek a fal leomlásához.

2009. 11. 10. 11:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)

A konzervatív német napilapban Michaela Wiegel Sarkozy, a „falbontó harkály” – csak reklámlegenda? című cikkében ismerteti a francia elnök húsz évvel ezelőtti szerepéről kirobbant vitát. A francia elnök a Facebookon nyilvánosságra hozott egy fényképet, mely őt az éjszakai órán a berlini fal egyik összefirkált szakasza előtt mutatja. „Már november 9-én reggel érdekeltek bennünket a berlini hírek, melyek fordulatot sejtettek a megosztott német fővárosban. Úgy döntöttünk Alain Juppével közösen, elhagyjuk Párizst, hogy részt vegyünk a kibontakozóban lévő eseményekben” – írta Sarkozy az interneten.

Ez úgy hangzik, mintha Sarkozy már órákkal előre látta volna a Schabowski sajtótájékoztatóján történő eseményeket. Sarkozy közli a Facebook-használókkal, hogy nyugat-berlini megérkezése után azonnal a brandenburgi kapuhoz futott, és egy kis csákánnyal elkezdett apró tömböket lefejteni a falból. Sarkozy szeretné, ha a hétfői, nagyszabású megemlékezéssorozatban őt is méltatnák mint olyan valakit, aki a berlini fordulat történelmi jelentőségét a legtöbb francia politikusnál korábban felfedezte.

Az elnök változata azonban szkepszissel találkozott Párizsban. Az események tanúi kételkednek a Sarkozy által előadottakban. „November 9-én Párizsban senki sem tudhatta, hogy a fal leomolhat” – írta Alain Aufray a Libérationban. Alain Juppé korábbi miniszterelnök nem kívánta megerősíteni Sarkozy beszámolóját. Mint a TV5-nek nyilatkozta, nem tudja pontosan megmondani berlini útjuk időpontját, csak arra emlékszik, hogy az röviddel a fal leomlása után, talán november 11-én, legkorábban 10-én történhetett.

Hol volt végül is Nicolas Sarkozy 1989. november 9-én? Párizsban tudni vélik, hogy a fiatal gaullista képviselő akkor de Gaulles tábornok nyugvóhelyére, Colombey-les-Deux-Eglises-be zarándokolt. A lotaringiai városkában az ötödik köztársaság megalapítója halálának 19. évfordulójára emlékeztek.

Der Spiegel (Spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Lisa Hemmerich Az NDK történetének legsúlyosabb következményekkel járó tévedése című cikkében foglalkozik a berlini fal leomlásának hátterével. Günter Schabowski, a politikai bizottság tagja számolt be a ködös őszi napon a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának tizedik üléséről. Senki sem sejtette ezen az estén, hogy ez egy történelmi tájékoztató lesz. Majdnem egy órán keresztül beszélt a pártfunkcionárius a reformokról a tévében. Az újságírók szunyókáltak, mígnem 19 óra előtt Riccardo Ehrman, az olasz Ansa hírügynökség munkatársa feltette az NDK-polgárokat leginkább érdeklő, az új utazási törvényt érintő kérdést.

A hosszadalmas válasz végén hangzottak el Schabowski szavai: „Ezért arra a döntésre jutottunk, ma elfogadunk egy új szabályozást, mely minden állampolgárnak lehetővé teszi, hogy az NDK határátkelőhelyein kiutazzon”. Mozgolódás a teremben, Peter Brinkmann, a Bild riportere visszakérdezett: mióta érvényes az új törvény? Ekkor kezdett Günter Schabowski a cédulái között lapozgatni, melyeket Egon Krenz, az állampárt új főtitkára a központi bizottság ülése után nyomott a kezébe. „Ez tudomásom szerint azonnal, haladék nélkül hatályba lép” – dadogta Schabowski.

Ezek azok az ismert félmondatok, melyeket a fal leomlásának 20. évfordulóján ezerszer megismételtek. Schabowski a nagy sietségben a határidőt elnézte. Ezt a hírt eredetileg másnap négy órakor kellett volna a keletnémet rádiónak bejelentenie. De Schabowski nem tudott a határidőről, az NDK határőrszerveit nem tájékoztatták, csak utólag vált világossá, milyen feszült volt Berlinben 1989. november 9-én a helyzet.

A bejelentés először zavart keltett a satótájékoztatón. A fal tényleg megnyílt? – kérdezgették egymást az újságírók. Végül az AP hírügynökség 19.05-kor Schabowski szavait a határok „megnyitásaként” adta ki. Ezt 19.41-kor a DPA követte: „Az NDK határa nyitva áll”. Ma már biztos: a nyugati média értelmezése szintén meghatározó volt. Végül 22.42 körül a közszolgálati híradó mondta ki azt a mondatot, amely sokak számára keleten és nyugaton érthetővé tette a funkcionárius zavaros szóvirágait. „Az NDK bejelentette, hogy a határok mindenki számára azonnali hatállyal nyitva állnak, a falon lévő kapukat szélesre tárták.” Sokan ekkor léptek mozgásba. Berlini tízezrek még akkor megrohamozták az átkelőhelyeket és a politikai bizottsági tagra hivatkozva követelték annak megnyitását. 23.30 körül végül a bornholmi hídnál megnyitották a határt. Ez Harald Jäger főhadnagy önhatalmú döntése volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.