Sarkozy kis csákányával bontotta a falat?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti a Párizsban kirobbant vitát, valóban részt vett-e a fal lebontásában a későbbi köztársasági elnök. A Der Spiegel részletesen leírta, milyen tévedések vezettek a fal leomlásához.

2009. 11. 10. 11:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hosszadalmas válasz végén hangzottak el Schabowski szavai: „Ezért arra a döntésre jutottunk, ma elfogadunk egy új szabályozást, mely minden állampolgárnak lehetővé teszi, hogy az NDK határátkelőhelyein kiutazzon”. Mozgolódás a teremben, Peter Brinkmann, a Bild riportere visszakérdezett: mióta érvényes az új törvény? Ekkor kezdett Günter Schabowski a cédulái között lapozgatni, melyeket Egon Krenz, az állampárt új főtitkára a központi bizottság ülése után nyomott a kezébe. „Ez tudomásom szerint azonnal, haladék nélkül hatályba lép” – dadogta Schabowski.

Ezek azok az ismert félmondatok, melyeket a fal leomlásának 20. évfordulóján ezerszer megismételtek. Schabowski a nagy sietségben a határidőt elnézte. Ezt a hírt eredetileg másnap négy órakor kellett volna a keletnémet rádiónak bejelentenie. De Schabowski nem tudott a határidőről, az NDK határőrszerveit nem tájékoztatták, csak utólag vált világossá, milyen feszült volt Berlinben 1989. november 9-én a helyzet.

A bejelentés először zavart keltett a satótájékoztatón. A fal tényleg megnyílt? – kérdezgették egymást az újságírók. Végül az AP hírügynökség 19.05-kor Schabowski szavait a határok „megnyitásaként” adta ki. Ezt 19.41-kor a DPA követte: „Az NDK határa nyitva áll”. Ma már biztos: a nyugati média értelmezése szintén meghatározó volt. Végül 22.42 körül a közszolgálati híradó mondta ki azt a mondatot, amely sokak számára keleten és nyugaton érthetővé tette a funkcionárius zavaros szóvirágait. „Az NDK bejelentette, hogy a határok mindenki számára azonnali hatállyal nyitva állnak, a falon lévő kapukat szélesre tárták.” Sokan ekkor léptek mozgásba. Berlini tízezrek még akkor megrohamozták az átkelőhelyeket és a politikai bizottsági tagra hivatkozva követelték annak megnyitását. 23.30 körül végül a bornholmi hídnál megnyitották a határt. Ez Harald Jäger főhadnagy önhatalmú döntése volt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.