Mint annyi más népszavazásnál, itt is eltérően voksoltak a német és a francia-svájciak. A németek kantonok közül egyetlenben, Baselban került elutasításra a kezdeményezés. Ezzel szemben a francia Nyugat-Svájcban Genf, Waadt és Neuenburg kanton is nemet mondott. A legegyértelműbbre Appenzell Innerrhoden sikeredett az elutasítás ott 71 százalékot kaptak az igenek. 65 százalékos támogatottságot kaptak az igenek Glarus, St. Gallen, Thurgau, Schwyz és az olaszok lakta Tessin kantonban. 60 és 65 százalék közötti eredményt kaptak az igenek Aargau, Bern, Appenzell Ausserrhoden, Schaffhausen, Nidwalden, Obwalden, Luzern, Uri és Solothurn kantonban. 60 százalék alatti többséget kaptak Zürich, Basel-vidék, Graubünden, Freiburg, Wallis és Jura kantonokban.
Az eredmény annál is meglepőbb, mivel még az SVP sem egyöntetűen támogatta a kezdeményezést. S az SVP-n és az EDU-n kívül minden más párt ellenezte a tilalmat. A kormány és a parlament is elutasította a kezdeményezést. Ők azzal érveltek, hogy az igenek sértik a vallásszabadságot és veszélyeztetné a svájci vallásbékét. Az igenek támogatói saját bevallásuk szerint az ország előrehaladó „iszlamizálása” ellen kívánták felvenni a harcot. Egyúttal a minaretekben az iszlám hatalmi igényét látták. Heves viták jellemezték a kezdeményezők plakátjait, különösen azt, amin a háttérben a svájci zászlón álló minaretek rakétákra emlékeztettek.
(Forrás: nzz.ch)
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
