Tényleg a kancellár volt, aki beszélt?

A Die Welt beszámol arról, hogy a katonák érdekvédelmi szervezetei örömmel fogadták a miniszter kijelentését, miszerint „háborúhoz hasonló állapotok” uralkodnak Afganisztánban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung az Angela Merkel washingtoni beszédében elhangzottakat dicséri.

Die Welt

A napilap A Bundeswehr-szövetség dicséri Guttenberget, mert engedett című cikkében foglalkozik az új védelmi miniszter első megnyilatkozásaival. Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU), az új védelmi miniszter az afganisztáni helyzetet „háborúhoz hasonló viszonyoknak” nevezte, és ezzel módosította elődje irányvonalát. Guttenberg elődje, Franz Josef Jung (CDU) arra a kérdésre, hogy a jelenleg 4300 ott állomásozó német katona háborúban áll-e, mindig azt válaszolta, hogy a bevetés az ország stabilitását és békés fejlődését szolgálja, és hangsúlyozta: „Ez nem háború.” A katonák érdekvédelmét ellátó Bundeswehr-szövetség azonnal kedvezően fogadta Guttenberg nyilatkozatát. Ulrich Kirsch, a szövetség vezetője a Mitteldeutschen Zeitungnak kijelentette: „Hálásak vagyunk a miniszternek, hogy a dolgokat nevén nevezte. Ezáltal világossá válik a helyzet komolysága. Azok a nők és férfiak, akik ott naponta harcban állnak, azt mondják, háború.”

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A napilapban Berthold Kohler Óda a szabadsághoz címmel kommentálja Angela Merkel washingtoni beszédét. Tényleg a kancellár volt, aki beszélt? A józan, minden pátoszt kerülő, nem éppen a szavak mágusaként ismert Angela Merkel? Ő az első kancellár, aki a kongresszus és a szenátus előtt beszélhetett. Ezért a megtiszteltetésért nem jól nevelt szavakkal mondott köszönetet, hanem egy lángoló, a szabadság melletti hitvallással, ami az amerikaiaknak – óvatosan bánva az egyenlőségjellel – és a németek számára is a legfontosabb. Semmi sem ösztönöz jobban, mint a „szabadság ereje” és az „amerikai állam” – fogalmazott a kancellár, aki szokatlanul mély bepillantást engedett abba, mi mozgatja. A német álom – a szocializmus által fogva tartott keletnémet fizikusból az egyesült Németország kancellárja lesz – egészen az amerikaiak ízlése szerint való. Európa és Németország Amerikához fűződő kapcsolatát azonban Merkel nem csak a múltban látja. A XXI. század kihívásainál – globális biztonság, világgazdaság, klíma – Amerikát és Európát sorstárssá teszik. Ellentétben Gerhard Schröderrel, kétséget sem hagyott a tekintetben, hogy a NATO továbbra is a német biztonságpolitika sarokpontja marad. Amerika hozzájárulásával fog találkozni a kancellár kemény Irán-politikája.