Hamburger Abendblatt
A Hanza-város félbulvár lapja A hamburgi állatvédők bírálják a libacomb ajánlatot című cikkében tudósít a magyar termékek ellen háborút folytató Négy Mancs ismételt aktivizálódásáról. A hamburgi Négy Mancs állatvédő szervezet azzal vádolta a svéd bútoróriást, az Ikeát, hogy boltjainak vendéglőiben megkínzott libák húsát szolgálják fel. A szervezet szerint azt válaszolják a származási hely iránt érdeklődő kuncsaftoknak, hogy a libák Németországból származnak. A Négy Mancs szerint Magyarországon a libák tollának egy részét élve fosztják, ezt videofelvételekkel kívánják bizonyítani. A hús jelenleg a „GÅSLAR libacomb” néven fut és 6,90 eurós adagáron kínálják. A szervezet vizsgálódásai arra jutottak, hogy a libahúst egy magyar és egy német cégen keresztül juttatják el a az Ikeához.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A napilapban Friedrich Schmidt Ki az az ember, aki nem Iván? című cikkében ismerteti a Demjanyuk-per hátterét. Ralph Alt bíró feladata lesz, hogy lefolytassa a pert Demjanyuk ellen a világ közvéleménye előtt. Az ukrán származású, 89 éves férfi a müncheni ügyészség hivatalos vádirata szerint legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett a II. világháború idején, 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként. Hogy Demjanyuk önként dolgozott az SS-nek vagy kényszerből, az aligha tisztázható, ha amint ügyvédje bejelentette, hallgatni fog. Tanúkra hiába várnának. A gyanút leginkább megalapozó tény az SS igazolványa. Ulrich Busch, Gyemjanyuk védője jelezte, védence nem bízik a bíróságban, mert korábban a német SS-őröket kényszerhelyzetre hivatkozva felmentette.
Busch emlékeztetett Karl Streibelre, a Lublintól délkeletre fekvő Trawniki SS-tábor parancsnokára, akit 1975-ben a hamburgi tartományi bíróság szabadlábra helyezett, mert nem tudták bizonytani, hogy tömeggyilkosságra képezték ki őt. Busch bírálta a jogi és erkölcsi kettős mércét. Miként lehet, hogy a parancsnok ártatlan, amíg az alárendeltje bűnös? – kérdezte. A müncheni igazságszolgáltatás nem igazán örült annak, hogy az előzetes nyomozást végzők őket jelölték ki, mert Demjanyuk utolsó ismert németországi lakhelye az ő illetékességi körükben, egy a „nemkívánatos személyeknek” fenntartott táborban, München közelében volt. A szövetségi bíróság döntött úgy, hogy a II. müncheni tartományi bíróság tárgyalja az ügyet.