Die Welt
A napilapban André Zand-Vakili A rendőrök elleni támadások új dimenziót érnek el című cikkében ismerteti a péntekre virradó éjszakán történteket. Évek óta a legösszefogottabb támadást hajtották végre a hamburgi Lerchenstrassei rendőrőrs ellen. Csütörtökön 23 órakor egy hamis segélyhívással kicsalták a rendőröket a lerchenstrassei őrsről. Egyiküket, aki a garázsból jött, kőzápor fogadta. Ezzel egy időben a támadók megpróbálták kívülről bezárni az őrs ajtaját, ahova a rendőrnő menekülni kívánt. A kövek betörték az ajtót és két rendőrautó ablakát, majd kigyulladt az egyik. A másik is csak azért nem égett ki, mert nem jó volt az egyik ülésre dobott gyújtószerkezet.
Ezt követően a menekülő tettesek szegeket szórtak szét, hogy lehetetlenné tegyék üldözésüket. 2.40-kor egy rendőrjárőr két égő autót talált, melyek a külföldi menekültek elismerésével foglalkozó szövetségi hivatal területén álltak. „Ez a támadás egy eddig sohasem tapasztalt erőszakot jelent az emberekkel szemben, ez az, ami megdöbbent” nyilatkozta Werner Jantosch rendőrfőnök. Joachim Lenders, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) tartományi elnöke gyilkossági kísérletről beszélt. „A tartományi bűnügyi hivatal állambiztonsági osztálya hatalmas erővel dolgozik azon, hogy amilyen gyorsan csak lehet, felderítsék az ügyet” nyilatkozta Jantosch.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A napilapban Konrad Schuller Információ Erich Mielkenek című varsói keltezésű cikkében foglalkozik azzal a kérdéssel milyen segítséget nyújtottak a kommunista államok a Vörös Hadsereg Frakciónak (RAF). Míg 1977 ősze a RAF tevékenységének csúcspontja, addig 1978-ban a terrorszervezet már visszaszorulóban volt. 1978. május 11-én négy RAF tagot letartóztattak Jugoszláviában. A diktátor Tito megtagadta a kiadatását, mert Bonn nem volt hajlandó cserébe nyolc horvát emigránst átadni Belgrádnak. 1978 decemberig elvesztek Kelet-Berlin számára a nyomok, egészen az ominózus Stasi aktáig. A lap birtokában lévő dokumentum arról tájékoztatta Mielkét, hogy a terroristák a jugoszláv epizód után a testvéri Lengyelországban találtak menedéket.
Az aktában az is szerepelt, hogy egy lengyel állampolgár erről tájékoztatta a varsói NSZK követséget. A dokumentumot három lengyel újságíró ásta elő a berlini Stasi aktákat kezelő Birthler hivatalnál. A Birthler hivatal ugyanakkor szkeptikus a dokumentummal kapcsolatban. Tobias Wunschik a kérdés szakembere hiányolja az aktából a forrás pontos megjelölését, így véleménye szerint maga a Stasi sem volt teljesen biztos az információ hitelességében. A lengyel televíziós újságírók más következtetést vontak le. Sikerült felkutatniuk a lengyel kémelhárítás egyik tisztjét, aki a névtelensége garantálása után megerősítette, a terroristák hat hétig a Neu Sysdroy melletti katonai támaszponton tartózkodtak. Mivel ott már évek óta illegális harcosokat (Carlos terroristái és Jasszer Arafat testőrei) képeztek ki konspirációra és a fegyverhasználatra, valószínűleg a RAF tagokat is erre oktatták.
