A miniszter szólt arról, hogy a magyar élelmiszer-ipari termékek számára Németország a legfontosabb piac, a magyar agrárexport 15 százaléka – 860 millió euró értékben – kerül Németországba.
Az Európai Unióhoz, a 450 millió fogyasztóból álló európai belső piachoz történt csatlakozás alapvetően új helyzetet teremtett a magyar agrárium számára – jelentette ki Gráf József, aki szerint meg kellett tanulni, hogy nem tudunk lépést tartani a tömegtermeléssel. „Magyarország csakis viszonylag kevesebb áruval, de kiváló minőséggel lehet versenyképes” – tette hozzá. Mindezt a miniszter szerint megnehezítette, hogy a magyar gazdák nyugat-európai kollégáikhoz képest hátrányos helyzetben voltak a brüsszeli bizottságtól kapott támogatások tekintetében. Így a magyar termelők kezdetben a nyugat-európai gazdálkodók támogatási szintjének csak 60 százalékához jutottak hozzá. A különbséget a nemzeti költségvetésből kellett fedezni, ami a magyar adófizetőknek nem kis pénzébe került.
A magyar miniszter kijelentette: a válság sújtotta magyar gazdaságban – amely a lap megfogalmazása szerint az elmúlt év nyarán a csőd szélén állt – a mezőgazdasági termelés stabilizáló szerepet játszott. A termelés csak csekély mértékben esett vissza, mindazonáltal az exportbevételek az ország valutájában, a forintban – az erős euró miatt – több mint 10 százalékkal csökkentek. Szerencsére az élelmiszerek fogyasztása nem olyan mértékben csökken, mint az autók vagy a lakások értékesítése – fogalmazott a miniszter, aki szerint a problémák nem a termelés, hanem a finanszírozás oldalán jelentkeztek. A bankok Gráf szerint az egyik végletből a másikba estek. Míg korábban gyakorlatilag minden ellenőrzés nélkül hozzá lehetett jutni az autó- vagy lakásvásárlást célzó hitelhez, az új helyzetben a hitelre rászorult és ténylegesen aktív gazdasági szereplők nem jutottak pénzhez. A kormány ezért négy hitelprogramot indított el, ami ismét adófizetői pénzbe került.
Gráf József szerint a génkezelt növények kapcsán az utóbbi időben sok szó esett Magyarországról, amely azok közé az államok közé tartozik, amelyek nem engedélyezik a génkezelt kukorica termesztését. A genetikailag módosított élelmiszerek iránt nagy a bizalmatlanság Magyarországon, a fogyasztók nem fogadják el az ilyen termékeket. Ezért is nő az országban az érdeklődés a biotermékek iránt, amelyeket a gazdák egyre nagyobb területen termesztenek. Magyarország a jövőben is az egészséges és szigorúan ellenőrzött élelmiszerek termelésére helyezi a hangsúlyt – idézte a lap a magyar minisztert.
(MTI)
Napi sudoku















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!