A Maros megyei törvényszék közigazgatási tanácsának döntéséről Kincses Előd ügyvéd tájékoztatta szerdán az MTI-t. Kincses december 7-én Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének képviseletében megtámadta a városi tanács határozatát, kérve annak megsemmisítését. Az ezzel kapcsolatos érdemi bírósági tárgyalás január 22-én kezdődik, és várhatóan egy évig is elhúzódik majd – mondta az ügyvéd, aki aggódik amiatt, hogy a szobrot időközben felállítják az erdélyi városban.
Ennek megelőzésére Tőkés László Kincses Előd révén kérte a határozat végrehajtásának szüneteltetését is mindaddig, amíg az említett tanácsi határozat ügyében jogerős bírósági döntés nem születik. E kérését azzal indokolta, hogy amennyiben a szobrot köztéren állítják fel, majd a tanácsi határozatot esetleg megsemmisítik, rendkívül nagy kártérítést kell utólag fizetnie a Gusa-alapítványnak, amely a szoborállítást finanszírozza. Csakhogy a törvényszék szerdán elutasította a végrehajtás szüneteltetésére vonatkozó kérést, az ítélet ellen azonban lehet majd fellebbezni – mondta az MTI-nek Kincses Előd.
A marosvásárhelyi önkormányzat tavaly szeptemberben egyöntetűen megszavazta a szoborállításra vonatkozó javaslatot, miután a helyi román és magyar önkormányzati képviselők megegyeztek, hogy Gusa tábornok mellett Sütő András írónak is szobrot állítanak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői azonban utólag belátták, hogy hiba volt megszavazni – azaz Sütő András személyével összekötni – a Gusa-szobor felállítását, de a tanácsi határozatot nem tudták visszavonatni.
A tanács határozata felháborodást keltett a temesváriak körében. Markó Béla RMDSZ-elnök baklövésnek nevezte, hogy a szövetség tanácsosai is áldásukat adták a temesváriakba lövető tábornok szobrára. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989-es temesvári népfelkelés kulcsszereplője szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte az önkormányzat döntését, amely ellen a Romániából kivándorolt Nobel-díjas írónő, Herta Müller is tiltakozott.
Kincses Előd az MTI-nek szerdán kifejtette: rendkívül rossz nemzetközi visszhangja lenne a Gusa-szobor köztérre helyezésének, hiszen az Európai Néppárt (EPP) tavaly decemberben felszólította a posztkommunista országokat: ne állítsanak szobrot, emlékművet mindazoknak, akik bűnt követtek el a kommunista rendszerben. Az ügyvéd felhívta a figyelmet: ugyanennek az Európai Néppártnak a tagja az a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) is, amelynek színeiben került Marosvásárhely polgármesteri székébe Dorin Florea, a szoborállítás legfőbb szorgalmazója. Temesváron az 1989-es felkelés idején 73 személy vesztette életét, miután a román hadsereg Nicolae Ceausescu akkori román kommunista diktátor parancsára a tömegbe lövetett. A felkelés megtorlására kivezényelt legmagasabb rangú katonatiszt éppen a vezérkari főnöki tisztséget akkor betöltő Gusa volt. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt tábornok ellen halála után szüntették be az eljárást. A két társtettes tábornokot, Victor Athanasie Stanculescut és Mihai Chitacot 15-15 év szabadságvesztésre ítélték.
(MTI)
Napi sudoku















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!