„Itthon vagyunk” – zengte a bécsújhelyi csarnokot piros-fehér-zöldbe öltöztető lelkes magyar szurkoló sereg. Hétköznap ide vagy oda, érkeztek magyarok Székelyudvarhelyről, Túrkevéről, Miskolcról, Szegedről, Balatonfüredről, lehettek úgy háromezren biztosan. És micsoda játékot láttak. Egy magabiztos, férfiasan, keményen védekező magyar válogatottat és egy ideges franciát. Úgy kezdődött, mint egy álom, a 10. percben 6-5-re vezettünk a világbajnoki címvédő ellen. A gallok kapkodtak, ziccereket és hetest hibáztak, a fehérben küzdő magyarok azonban gyorsan megtapasztalhatták, mi az a tekintély: a szerb játékvezetők legott kizavartak két magyart két percre. Meg is fordult az állás.
Később sem békültek ki velünk a síposok: Ilyést a levegőben lökték két kézzel, mindez csak sárgalapos figyelmeztetést ért. Nem csoda, ha a 15. percre állandósult a kékmezesek több gólos vezetése.
Nem adta föl csapatunk, de ha rezgett a léc a franciáknál, érkezett a menetrendszerinti magyar kiállítás. Így nehéz.
Ilyés azért megpróbálta, remek átlövéseivel a hátán vitte csapatunkat, és akkor megtörtént a csoda: büntetést kaptak a gallok, megjegyezem Karabatic egy olyan faultért érdemelte ki, amelyből ezer akad egy meccsen. Sajnos, a mieink nem tudtak élni a ritka lehetőséggel, így öt perccel a félidő vége előtt még mindig két találattal többet szerzett az ellenfél. Na de akkor jött Fazekas, amit lehetett, védett, elől pedig Gál táltosodott meg, négyet hintett zsinórban, ki is egyenlítettünk.
A folytatás első találatát is mi jegyeztük, így újra a magyar válogatott vezetett. Ezt követően a franciák ragadták magukhoz a kezdeményezést, megléptek két góllal, elég volt azonban némi elbizakodottság részükről, a remek cserének bizonyuló Törő jóvoltából ismét egyenlítettünk (22-22), sőt az egyre inkább belelendülő Krivokapics révén már nálunk volt az előny a 45. percben. Katzirtz is betalált, kettővel mentünk, s már csak tizenkét perc volt hátra.
Puljezevic beállt, s ha már a kapuban volt, védett is rögtön kettőt, dörgött is a „Puki, Puki” becézés a kedvencnek. Nyolc minutum sem volt hátra, és még mindig hárommal vezettünk. A világbajnok ellen (27-24)!
Napi sudoku















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!