Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Jan Fleischhauer A Zöldek, a szex és a gyerekek című cikkében történelmi példákkal teszi nevetségessé az egykori 1968-as generáció nyüzsgését. Az el nem múló történelem kategóriába tartozik 1968 és következményei is. A baloldal ezt az időpontot a második államalapítás rangjára emelte, s ezért ezt az eseményt az ezt megélő generáció emlékező felvonulásai kísérik a médiában.
A jobboldalnak 1968 az az év, amikor sötétség borult Németországra. Majdnem minden, ami a szövetségi köztársaságban gondot jelent, innen eredeztethető: a növekvő válási arány éppen úgy, mint a házfalakat elborító graffiti. Ennyiben Walter Mixa augsburgi püspök nyilatkozata, miszerint a katolikus iskolákban előforduló zaklatási esetek részben az „úgynevezett szexuális forradalomból” eredeztethetők, része e hagyomány ápolásának. Az egészet akár különös korrajzként el lehetne intézni, ha a Zöldek elnökének felháborodott nyilatkozata nem adna okot arra, hogy alaposan foglalkozzanak a kérdéssel. Tényleg régen történt és alig emlékszik arra valaki, hogy a Zöldeknek „vad korszakukban” igen sok mondanivalójuk volt a szexualitás és a gyermekek kérdésében. 1985. februári javaslatuk teljesen törölte volna a büntető törvénykönyv 175. és 182. paragrafusát, mert ezek az „egyetértésen alapuló szexuális kapcsolatot” kiskorúakkal büntetik és ezáltal megakadályozzák „a személyiségük szabad kibontakozását”. A Zöldek ugyanebben az évben Észak-Rajna–Vesztfáliában, lüdenscheidi programadó kongresszusokon azt követelték, hogy a gyermekek és a felnőttek közötti „erőszakmentes szexualitást” a jövőben, általánosságban ne üldözze tovább a büntetőjog.
Ma egyetlen zöldpárti politikus, aki szeretné magát komolyan vetetni, nem nyilatkozna így, hiszen tanultak a történtekből.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Gerd Höhler Görög megoldás: jóvátételi kifizetések című, athéni keltezésű cikkében ismerteti a balkáni pénzügyi válság egyik lehetséges kezelési módszerét. Margaritis Tzimas konzervatív képviselő kijelentette a parlamentben: „Hogyan lehet Németország olyan pimasz, hogy a pénzügyi helyzetünk miatt vádaskodjon, miközben még mindig nem fizettek jóvátételt a második világháborús görög áldozatok után?”
Egykori görög ellenállók és leszármazottaik évek óta bíróságok előtt követelnek kárpótlást Németországtól. A követelések összességében több tízmilliárdot tesznek ki. A viták tárgya mindazon hitelek ügye, amit a német megszállás idején a görögökkel fizettettek meg.
A baloldali ellenzék ismét napirendre tűzetné a kérdést. Szerintük amúgy is Németország a felelős a görög adósságválságért. Giorgosz Papakonsztantinou pénzügyminiszter megpróbálta csitítani a kedélyeket: „Mi mindannyian közösen bíráljuk azt, ahogyan egyik-másik országban a görög problémával foglalkoznak.” Hozzáfűzte: a párt múlt októberig tartó kormányzati idejében nyugodtan bírálhatta volna Németországot. Az Angela Merkel kancellár vezette szövetségi kormány mindeddig elutasította a segítségnyújtást a súlyosan eladósodott országnak, annak ellenére, hogy a támogatási ígéret nélkül az euró súlyos nyomás alá kerülhet.
origo.hu
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott
