Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap „Botrány”: az EU diplomáciai szolgálata német nyelv nélkül? című cikkében foglalkozik az osztrák szabadságpárt politikusát felháborító jelenséggel. Az a tény, hogy az EU leendő külügyi szolgálatának (EAD) hivatalos nyelve csak az angol és a francia lesz, többeket felháborított. Andreas Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt delegációvezetője „első rangú botránynak” nevezte, hogy az EAD nem tervezi a német munkanyelvként történő elismerését. Az osztrák EP-képviselő felszólította Ausztriát, tekintse feladatának a német nyelv elismertetését az unión belül. A német az EU-n belül a leggyakrabban beszélt anyanyelv, tehát az EU-n belül „végre meg kell kapnia azt a helyet, ami megilleti” – folytatta Mölzer.
Guido Westerwelle (FDP) berlini külügyminiszter a szövetségi kormány egyik központi kérdéseként értékelte az ügyet és utalt egyik sajtótájékoztatóján heves bírálatokat kiváltó nyilatkozatára. Akkor egy erőszakos brit újságírónak nem kívánt angolul válaszolni, megjegyezve azt, hogy Németországban németül beszélnek.
Süddeutsche Zeitung (Sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilap Egy botrány jéghideg lezárása című cikkében foglalkozik az egyik legnagyobb német egészségügyi botránnyal. A nyolcvanas évek legelszomorítóbb történetének még mindig nincs vége. Akkor több ezer vérzékeny embernek adtak HIV vírussal fertőzött vérplazmát. A fertőzöttek általában belehaltak az immunhiányos betegségbe. Most veszélybe került a túlélők támogatása, mert vita robbant ki az őket gondozó alapítvány finanszírozása körül.
A botrány alapjaiban ingatta meg a német egészségügyi rendszerbe vetett hitet. A Bundestag vizsgálóbizottsága 1994-ben arra a megállapításra jutott, hogy még évekkel 1982 után is emberek fertőződtek meg, pedig ez már megakadályozható lett volna. Már ettől az időponttól felismerték a HIV vírus szűrésének fontosságát, és léteznek olyan vizsgálati módszerek, melyek azt a vérkészítményekből kimutathatóvá és eltávolíthatóvá tették.
A vérzékenyek továbbfertőzéséért a vizsgálóbizottság majdnem mindenkit, azaz a hivatalokat, a gyógyszergyárakat, politikusokat és orvosokat is felelőssé tett. Hogy a mintegy 2300 érintett szenvedéseit enyhítsék, 1995-ben törvénnyel létrehozták az Emberies segítség alapítványt a vérkészítményekkel HIV-fertőzött személyekért. Azóta közülük minden fertőzött havonta 767 eurót, az AIDS-betegek pedig 1534 eurót kapnak. Összesen 127,8 millió eurót tettek félre erre a célra. Ezt az összeget úgy számították ki, hogy szerintük 2010 után már nem lesz életben egyetlen érintett sem. Ez azonban tévedésnek bizonyult.
Mivel az AIDS már igen jól kezelhető, a betegek életkilátásai jelentősen javultak. Ezért 2002-ben bővítették az alapítvány pénzeszközeit, ami az akkori becslések szerint 2017-ig kiszolgálta volna a még életben lévő mintegy 700 érintettet. Mai számítások szerint a pénz már 2011-ben el fog fogyni, és 2017-ig további mintegy 69,8 millió euró hiányzik a kasszából. A törvény értelmében viszont az alapítványt felszámolják, amennyiben elfogy az összes forrás.
