Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív zürichi napilap Svájci pártok Németországot veszik a célkeresztbe című cikkében foglalkozik a két ország közötti adóháború legfrissebb történéseivel. A Svájci Néppárt (SVP) a banki ügyfelek adatainak megszerzése ügyében kedden a szövetségi államügyészségnél büntetőfeljelentést tett gazdasági hírszerzés, erre való felbujtás és annak segítése miatt.
A szövetségi parlament SVP-frakciója arra kíván választ kapni a kormánytól, hogy milyen intézkedéseket tettek az adatlopások ellen. Minden jogi lehetőséget ki kell meríteni az ilyen szabályszegésekkel szemben. Végül azt követelte az SVP, hogy azt az összeget, amit a német vagyonok kamatai után adóként kellene beszedni, ne utalják át a szövetségi köztársaságnak az adatlopási ügy lezárultáig. A liberálisok (FDP) képviselői azt kérték, a kormány három hónapon belül indítson eljárást a hágai Nemzetközi Bíróságon Németország ellen.
Doris Fiala (Zürich) nemzetgyűlési képviselő jogászok segítségével kidolgozott kezdeményezéséhez számos honatya és az FDP elnökségének több tagja is csatlakozott. Svájc kis ország, számára központi kérdés a nemzetközi jog. A párt arra szólította fel honfitársait, hogy elektronikus petíciókkal tiltakozzanak.
A múlt héten Németország megvette az első CD-t az illegális svájci bankadatokkal és további ajánlatokat vizsgál. Viselkedésével Németország illegális cselekedetekre biztat, és ezzel megsérti Svájc szuverenitását és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Ebbe Svájc nem törődhet bele. Az ENSZ 56/83-as határozata értelmében Németországnak be kell fejeznie a nemzetközi joggal ellentétes tevékenységét, garantálnia kell, hogy ez nem ismétlődik meg, és minden adatot vissza kell adnia – fogalmaznak.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Rosenkranz: „Az ország identitásáról vitatkozni” című cikkében foglalkozik az osztrák elnökválasztási kampánnyal.
Barbara Rosenkranz, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) köztársaságielnök-jelöltje szerint az Európai Unió és a bevándorlás kérdése lesz kampánya legfontosabb témája. Rosenkranz egyúttal azt is bejelentette, hogy vitát kíván kezdeményezni a családi értékekről, miután kedden az FPÖ pártelnöksége egyhangúlag őt jelölte a Hofburgba. Rosenkranz véleménye szerint „döntő fontosságú kérdéseket egyáltalán nem vitatnak meg eléggé”. Így például az EU kérdéseit. A jelölt támogatja, hogy népszavazást rendezzenek a lisszaboni szerződésről.
Rosenkranz a bevándorlást is kampánytémává kívánja tenni. Ebben a vitában olyan kérdéseket kell felvetni, hogy egyáltalán mennyi bevándorlás lehetséges, és az osztrákok akarják-e azt. Heinz-Christian Strache a sajtótájékoztatón dicsérte pártja jelöltjét: „Barbara Rosenkranz egyike azoknak, akik minden politikai tettükkel mindig azt bizonyították, hogy állóképesek” – fogalmazott Strache. Egyúttal bírálta az Osztrák Néppártot (ÖVP), mely senkit sem indított, amit a szocialista koalíciós partnerrel szembeni „alávetési gesztusként” értékelt. „Számos polgári választó ezért jogosan csalódott” – fogalmazott Strache. Számukra Rosenkranz alternatívát fog nyújtani az „igen baloldali” Fischerrel szemben, aki nagyon sok fontos kérdésben hallgat.
A Bécsi Izraelita Kultuszközösség (IKG) bírálatával kapcsolatban, melyben Rosenkranzot „pincenácinak” nevezték, csak annyit mondott: „Senki sem provokálhat egy ennyire felfoghatatlan tudósítást.” Rosenkranz maga „sajnálatos izgalomról” beszélt az ügy kapcsán. A pártelnökség előtt Strache még 35 százalékos eredményt nevezett választási célnak – ezt követően azonban tovább ment: „Az is lehetséges, hogy Fischer elveszíti a választásokat.” Ezt egy demokráciában nem lehet kizárni. Rosenkranz maga egy fokkal alacsonyabbra tette a lécet: „A közvélemény-kutatások jelenleg 20 százalékot mutatnak, e felett minden lehetséges.”
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó