Az iszlám „fenyegetést jelent a Nyugat számára”?

A Die Presse részletesen ismerteti azt a közvélemény-kutatást, miszerint az osztrákok összeegyeztethetetlennek tartják a nyugati értékrendet az iszlámmal. A Die Welt idézi a volt szociáldemokrata kancellárt, aki szerint a világgazdasági válságra nem a túlzott takarékosság a helyes válasz.

2010. 03. 01. 12:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap Minden második osztrák fenyegetést lát az iszlámban című cikkében ismerteti egy közvélemény-kutatás meglepő eredményeit. Napjainkban csak minden ötödik osztrák tartja magát vallásosnak, 35 évvel ezelőtt még majdnem 30 százalék volt a hívők aránya. Ugyanakkor a bennszülöttek jelentős része határozottan elhatárolódik a muzulmánoktól. Az osztrákok 54 százaléka úgy véli, hogy az iszlám „fenyegetést jelent a Nyugat számára”. A megkérdezettek egyre inkább úgy érzik, hogy nézeteikről nem beszélhetnek nyíltan.

Ez olvasható a linzi Imas közvélemény-kutató intézet tanulmányában, melyet a Vallás és szabadság témakörében készítettek a Liberális Politika Nemzetközi Intézete megbízásából. Ezen kutatás szerint csak négy százalék fogadná örömmel, ha közeli családtagja egy muzulmánnal kötne házasságot. A minaretek elfogadottságára is rákérdeztek, a válaszadók 59 százaléka „inkább ellene van”. 51 százalék úgy véli, hogy a mecsetek építését és az iszlám fejkendő viselését be kellene tiltani. (Tavaly Svájcban a megkérdezettek 57,5 százaléka támogatta az építési tilalmat.) Az osztrákok 72 százaléka (szemben a zöldek támogatóinál mért 38 százalékkal) bírálja az ott élő muzulmánok hiányzó beilleszkedési készségét. „Ausztria egy keresztény ország, és annak is kell maradnia” – így vélekedik a válaszadók 61 százaléka. 42 százalék véli úgy, hogy „minél kevesebb külföldi, annál jobb”. A szabadságpárt támogatóinál az arány 76 százalék. A szocialisták támogatóinak 39, míg a néppártiak 37 százaléka vallja ezeket a radikális nézeteket.

Az osztrákok úgy vélik, a külföldiekkel kapcsolatos vitákban egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk. „Lehet félelem nélkül arról beszélni, miként gondolkodik valaki politikai, történelmi vagy kulturális kérdésekről?” – kérdezték az Imas munkatársai. 14 százalék vélte úgy 2007-ben, hogy jobb óvatosan fogalmazni, míg 2010 februárjában már 24 százalék gondolkodott így. További ötödük úgy látta, hogy az a kérdéstől függ. A kutatók szerint hatalmas a különbség a közvélekedés és a nyilvánosságra hozott vélemények között. A válaszadók 71 százaléka úgy véli, hogy az iszlám nem egyeztethető össze a demokráciáról, a szabadságról és a toleranciáról kialakított nyugati felfogással. A tanulmányt megrendelő Erich Reiter, a liberális politika intézetének vezetője (a honvédelmi minisztérium nyugdíjas főosztályvezetője) kijelentette: „Liberális perspektívából szemlélve az iszlámban igenis lehet társadalmunkat veszélyeztető tendenciát látni. Ezt a politikának komolyan kell vennie és válaszolnia kell rá” – vélte a lappal folytatott beszélgetésben.

A válaszadók majd 60 százaléka hisz Istenben. Negyedük a Biblia Istenében, míg 34 százalék a „felettünk lévő szellemi hatalomban”. De a kereszténység a gyermeknevelés kérdésében is háttérbe szorult, az utolsó előtti helyre. Már csak az „európai elkötelezettség” követi. Legfontosabb nevelési célként az „önálló gondolkodást és cselekvést” említették. A válaszadók 63 százaléka úgy definiálta magát, hogy számára sokat jelent a szabadság és az önállóság. Majd a „világra nyitott” és a „rendszerető” kategória következett. További érdekesség, hogy a „felső osztályokhoz és a magas keresetűek közé” csak hét százalék sorolta magát, négy percent „jobboldali liberálisnak”, míg három „erős baloldali elkötelezettként” jellemezte beállítottságát.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív német napilap Helmut Schmidt volt kancellár 70 esztendős nyugdíjkorhatárt követelt című cikkében ismerteti a tekintélyes szociáldemokrata politikus álláspontját. Az „elöregedés” a jelenlegi politika legfontosabb kihívása – nyilatkozta az SPD politikusa és a Zeit kiadója legújabb könyve, A mi évszázadunk bemutatóján. Ezért támogatta a szociáldemokrata politikus a nyugdíjkorhatár 70 évre emelését. Az elöregedő társadalom problémáit fiatal bevándorlókkal pótolták. Az első szükséges lépésnek a volt kancellár azt tartja, hogy az emberek ne 60-61 évesen, hanem 65 esztendősen vonuljanak nyugdíjba. A további korhatáremelés mellett arra kell rávenni a fiatalokat, hogy korábban kezdjék az egyetemet, és előbb végezzenek.

A németek Schmidt szerint a második világháború után más népeknél elcsábíthatóbbak lettek, mert a tudatalattijukat bűntudat gyötri, ezért többet aggódnak, mint más népek. Ezt mutatta rendkívüli félelmük az erdők pusztulásával, az atomerőművel vagy az atomháborúval kapcsolatban. Ugyanakkor Schmidt szerint ez a félelem nem jellemezte a németeket a mostani gazdasági válság kezelésekor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.