Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Minden második osztrák fenyegetést lát az iszlámban című cikkében ismerteti egy közvélemény-kutatás meglepő eredményeit. Napjainkban csak minden ötödik osztrák tartja magát vallásosnak, 35 évvel ezelőtt még majdnem 30 százalék volt a hívők aránya. Ugyanakkor a bennszülöttek jelentős része határozottan elhatárolódik a muzulmánoktól. Az osztrákok 54 százaléka úgy véli, hogy az iszlám „fenyegetést jelent a Nyugat számára”. A megkérdezettek egyre inkább úgy érzik, hogy nézeteikről nem beszélhetnek nyíltan.
Ez olvasható a linzi Imas közvélemény-kutató intézet tanulmányában, melyet a Vallás és szabadság témakörében készítettek a Liberális Politika Nemzetközi Intézete megbízásából. Ezen kutatás szerint csak négy százalék fogadná örömmel, ha közeli családtagja egy muzulmánnal kötne házasságot. A minaretek elfogadottságára is rákérdeztek, a válaszadók 59 százaléka „inkább ellene van”. 51 százalék úgy véli, hogy a mecsetek építését és az iszlám fejkendő viselését be kellene tiltani. (Tavaly Svájcban a megkérdezettek 57,5 százaléka támogatta az építési tilalmat.) Az osztrákok 72 százaléka (szemben a zöldek támogatóinál mért 38 százalékkal) bírálja az ott élő muzulmánok hiányzó beilleszkedési készségét. „Ausztria egy keresztény ország, és annak is kell maradnia” – így vélekedik a válaszadók 61 százaléka. 42 százalék véli úgy, hogy „minél kevesebb külföldi, annál jobb”. A szabadságpárt támogatóinál az arány 76 százalék. A szocialisták támogatóinak 39, míg a néppártiak 37 százaléka vallja ezeket a radikális nézeteket.
Az osztrákok úgy vélik, a külföldiekkel kapcsolatos vitákban egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk. „Lehet félelem nélkül arról beszélni, miként gondolkodik valaki politikai, történelmi vagy kulturális kérdésekről?” – kérdezték az Imas munkatársai. 14 százalék vélte úgy 2007-ben, hogy jobb óvatosan fogalmazni, míg 2010 februárjában már 24 százalék gondolkodott így. További ötödük úgy látta, hogy az a kérdéstől függ. A kutatók szerint hatalmas a különbség a közvélekedés és a nyilvánosságra hozott vélemények között. A válaszadók 71 százaléka úgy véli, hogy az iszlám nem egyeztethető össze a demokráciáról, a szabadságról és a toleranciáról kialakított nyugati felfogással. A tanulmányt megrendelő Erich Reiter, a liberális politika intézetének vezetője (a honvédelmi minisztérium nyugdíjas főosztályvezetője) kijelentette: „Liberális perspektívából szemlélve az iszlámban igenis lehet társadalmunkat veszélyeztető tendenciát látni. Ezt a politikának komolyan kell vennie és válaszolnia kell rá” – vélte a lappal folytatott beszélgetésben.
A válaszadók majd 60 százaléka hisz Istenben. Negyedük a Biblia Istenében, míg 34 százalék a „felettünk lévő szellemi hatalomban”. De a kereszténység a gyermeknevelés kérdésében is háttérbe szorult, az utolsó előtti helyre. Már csak az „európai elkötelezettség” követi. Legfontosabb nevelési célként az „önálló gondolkodást és cselekvést” említették. A válaszadók 63 százaléka úgy definiálta magát, hogy számára sokat jelent a szabadság és az önállóság. Majd a „világra nyitott” és a „rendszerető” kategória következett. További érdekesség, hogy a „felső osztályokhoz és a magas keresetűek közé” csak hét százalék sorolta magát, négy percent „jobboldali liberálisnak”, míg három „erős baloldali elkötelezettként” jellemezte beállítottságát.
Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Helmut Schmidt volt kancellár 70 esztendős nyugdíjkorhatárt követelt című cikkében ismerteti a tekintélyes szociáldemokrata politikus álláspontját. Az „elöregedés” a jelenlegi politika legfontosabb kihívása – nyilatkozta az SPD politikusa és a Zeit kiadója legújabb könyve, A mi évszázadunk bemutatóján. Ezért támogatta a szociáldemokrata politikus a nyugdíjkorhatár 70 évre emelését. Az elöregedő társadalom problémáit fiatal bevándorlókkal pótolták. Az első szükséges lépésnek a volt kancellár azt tartja, hogy az emberek ne 60-61 évesen, hanem 65 esztendősen vonuljanak nyugdíjba. A további korhatáremelés mellett arra kell rávenni a fiatalokat, hogy korábban kezdjék az egyetemet, és előbb végezzenek.
A németek Schmidt szerint a második világháború után más népeknél elcsábíthatóbbak lettek, mert a tudatalattijukat bűntudat gyötri, ezért többet aggódnak, mint más népek. Ezt mutatta rendkívüli félelmük az erdők pusztulásával, az atomerőművel vagy az atomháborúval kapcsolatban. Ugyanakkor Schmidt szerint ez a félelem nem jellemezte a németeket a mostani gazdasági válság kezelésekor.
origo.hu
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott
