Csaba testvér: Szent József sem kapott motoros fűrészt

Miért vannak gondok, nehézségek? Hogyan álljunk hozzájuk és hogyan tudjuk leküzdeni őket? Ezen kérdések köré fűzte a húsvét előtti háromrészes lelki elmélkedéssorozat második stációját Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. A budapesti Szent István-bazilikában tartott „lelki ébresztőn” elmondta egyik kedvenc viccét is, valamint azt, hogy Jézus miért nem adott Szent József kezébe motoros fűrészt. • Csaba testvér: Isten nagyon drukkol nekünk

2010. 03. 30. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miért olyan nehéz szembefordulni a nehézségekkel? – ezt a kérdést boncolgatta Böjte Csaba dévai ferences testvér a húsvét előtti triduum (háromnapos lelki felkészülés) második napján, a budapesti Szent István-bazilikában tartott szentmisén. „Nem lehetne szólni a mennyei Atyának, hogy legyen könnyebb? Miért vannak gondok, problémák, nehézségek?” – tette még hozzá, könnyítésül az alapkérdés körüljárásához.

Szent József és a motoros fűrész


Csaba testvér szentírási példával kezdte a válasz megkeresését: „A Szűzanya biztosan mind a tíz körmét lerágta. Miért nem segített az Atya, hogy mondjuk a kis Jézus ott lapult a függöny mögött, és akkor ejnye-bejnye, puszi-puszi, előkerül. De Jézus később hozhatott is volna Szent Józsefnek egy motoros láncfűrészt, hogy ácsként ne kelljen vacakolnia” – fejtegette Böjte Csaba, majd így folytatta: „A házi feladatot sem írja meg az anya a gyermek helyett, mert bízik benne, hogy megcsinálja. A feladatok felvállalása, megoldása által a gyermek kibontakozik, növekszik, ügyesebb lesz. Nem mondja egy anya sem a gyermekének, hogy »ne tanulj meg járni«. Persze, kellemetlen dolog járni, biciklizni tanulni, közben óhatatlanul egy-két tenyérnyi bőrfelületet elveszítünk, ahogy úszáskor is belekortyolunk a vízbe – benne van a pakliban. Nem kell félnünk a nehézségektől. Isten megengedi, hogy legyenek nehézségek, mert általuk növekszünk” – mondta a dévai árváknak otthont adó atya.

Aki nem él át kínokat


Nemrég olvasta, hogy Magyarországon el akarják törölni a szóbeli vizsgát, mert az stresszeli a gyereket, kellemetlen. „Ilyen az élet – feladatainkat meg kell tudni oldali. A gyermekeknek gyermekfeladataik vannak, és ahogy növekszünk, a feladataink is nőnek, amiket ha alázattal, lelkiismeretesen megoldunk, egy asztalhoz ülhetünk az Istennel. De ezen az úton nincs rövidítés” – kommentálta kritikusan – alternatívát is felállítva – a helytelennek tartott változtatási szándékot Csaba testvér. „A pillangó is, amelyet megkímélnek a születés kínjától, nem fog tudni repülni. Az a gyermek, akit bezárnak egy kényelmes lakásba, egyik csövön jön a kakaó, a másikon a piskóta, csak potrohos szörnyeteg lesz belőle, nem élő ember” – tette hozzá.

A sípályán


Ha elmegyünk sízni – folytatja a példák sorát –, akkor sem a kis ház melletti lankán próbálkozunk, hiszen le akarjuk győzni a lejtőt. „Ha nem építed fel a házadat, elbuktál. Ha nem hódítod meg álmaid asszonyát, egyedül maradsz. A lányokat és a várakat ostrommal veszik be – tartja a mondás. Meg kell küzdeni.” Leszögezte azt is: gyereket felnevelni is nehéz, szinte lehetetlen – de jó dolog. Jó dolog az asztalfőhöz ülni, gondoskodni a családodról, igazi, férfihoz méltó feladat. Ezt az örömöt az Isten minden férfinak felkínálja.

Öröm, amely nem okoz másnaposságot


Szomorúan említette meg a számadatot: az elmúlt egy évben százezer abortusz volt a Kárpát-medencében, ennyi férfi nem vállalta ezt a feladatot. „Pedig ezt az örömöt a rozsda nem eszi meg, nincs utána másnaposság. Minden egyes hegycsúcs, amit meghódítasz, gazdagabbá tesz téged” – szegezte a hallgatóság férfi részének, majd felvetette: „Mi merjük vállalni a feladatainkat, akár egyénileg, akár közösségileg? Ne nyafogj, oldd meg! – polgármesterek, miniszterelnökök is elbuknak ezen. De szebb dolog nincs annál, mint feladatunkat becsülettel felvállalni és elvégezni.” Szerinte a vasárnapnak is az adja meg az igazi értékét, ha a hét korábbi részét rendesen, becsületesen végigdolgoztuk, persze – mint mondta – nem kell „fakírnak” lenni.

Csaba testvér fenntart egy anyaotthont is. „Sokszor látom, amikor egy-egy fiatal anyuka átalakul; nemcsak egy gyermek születik, hanem egy édesanya is. Önmagát újjászüli a lány, hogyha életet ad a gyermekének – nehézség, gond is, amit szeretetből vállalsz” – beszélt egy meghatározó élményéről és ahhoz kapcsolódó gondolatairól Böjte Csaba.

Eltűnt lábnyom


Felelevenített egy történet, mely szerint véget ér egy ember élete, s halála után meglátja saját élete útját, amin az ő lábnyoma mellett ott egy másik lábnyom is. A férfi megkérdezi az Istent, hogy kié az, érkezik a válasz: „Én voltam, mindig veled voltam.” Volt viszont néhány útszakasz, ahol csak egy lábnyom volt. Ezeket látva a férfi megkérdezte Istentől, miért éppen a legveszedelmesebb szakaszokon hagyta magára. Erre Isten úgy felelt: „Nem hagytalak egyedül, ölemben vittelek.” Csaba testvér számára a történet tanulsága az, hogy Isten erőnkön felül nem próbál meg minket.

Csaba testvér kedvenc vicce

S ha már történetekbe fogott, Böjte atya elmondta kedvenc viccét is. Bemegy Szent Péter az Istenhez, lerakja elé a kulcsot, „én beadom a felmondásomat!”. Isten azt mondja erre, „mitől rágtál be? Addig nem mehetsz sehova, míg meg nem mondod, mi a baj”. Péter erre így felel: „Állok a mennyország kapujában, nézem az előírásokat, a direktívákat, végzem a dolgomat, van, akit beengedek, van, akit nem. De így nem lehet dolgozni, ha közben anyád itt hátul mindenkit beenged!” A prédikátornak ez a vicc is azért tetszik, mert arról tanúskodik, hogy az élet bár nehéz, és mindenért meg kell küzdeni, tudnunk kell, hogy Isten gyermekei vagyunk. Megismételte hétfői mondását, „tudnunk kell, hogy Isten egy marék porból teremtett minket”.

Hány gólt kell rúgni?


„Aki ért a futballhoz – hozott a hétfői után újabb sportos hasonlatot –, az tudja, nem lehet tíz támadásból tíz gólt rúgni. Azt mondják a drukkerek, ha 4-5 jó támadásból lesz egy gól, akkor már jó a csapat. Miért várnák el tehát tőled vagy családodtól, hogy mindig minden sikerüljön? Kudarc, gyengeség – fel kell tudni vállalni!” – figyelmeztetett Csaba testvér, hozzátéve: „ugyanígy egymás hibáit is el kell tudni fogadni, s azt mondani, »nem baj, a következő támadásból gól lesz«”.

A gyermekotthonban is azt látja, hogy sokszor vallanak a gyerekek kudarcot elsőre, másodikra, „de ha a hónuk alá nyúlunk, meg fogja tudni valósítani a céljait, amelyeket az Isten rábízott” – adott hangot optimizmusának a derűs pap.

A nemzetre váró házi feladat

Feladatok nem csupán egyéni vagy kisebb közösségi szinten várnak ránk – derült ki a szentbeszéd alkalmával. „Isten újabb és újabb feladatokat bízott népünkre is. Ugye Trianon: nagy házi feladat. Meg tudjuk oldani, vagy csak nyafogni tudunk miatta? Ki tudjuk találni, hogy a Kárpát-medencei magyarság nagy családjának az Európai Unió határain belül hogyan tovább? Óriási feladat az erdélyi magyarságnak kivívni az autonómiáját – alázattal, szeretettel, kitartó munkával. Meg tudjuk oldani a házi feladatunkat? Bíznunk kell az Istenben, egész biztos, hogy van megoldás. Hogy egy nemzet sem lehet zsákutcában. Csak legyen bennünk elég alázat, kitartás, imádságos szeretet, összefogás.” Csaba testvér végül hitet tett amellett, hogy „bármilyen feladat is van előttünk, attól nem szabad elkeserednünk, nem szabad félnünk”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.