Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap Munkanélküliek „rendszerműködtetőként” a hadseregbe című cikkében foglalkozik a szövetségi haderő működőképességének fenntartását célzó elképzeléseket. A szövetségi haderő azt tervezi, hogy együttműködik a munkaügyi szolgálattal. Az elképzelés szerint olyan munkákat, melyeket nem kell feltétlenül hadra fogható katonának ellátnia, munkanélküliekkel végeztetnének el. Ide számolják például többek között a konyhai és az irodai tevékenységeket. A szövetségi haderőnél a sorkatonákat számos munkában használják, melyek elengedhetetlenek a laktanyák működtetéséhez, a konyhától a ruházati szobán át az irodákig. Ez a „rendszerműködtetés” tölti ki a sorkatonák idejének jelentős részét.
Othmar Commenda, a vezérkari főnök helyettese a munkaügyi szolgálattal közösen keresi a megoldási lehetőséget. A tárgyalások csak most kezdődtek, ezért pontosan nem lehet megbecsülni, hogy a javaslat hány munkahelyet érintene. Commenda mindenki számára előnyös megegyezésről beszélt. Egyrészt nagyobb lenne a katonák motivációja, ha nem a konyhában, vagy az irodában töltenék szolgálati idejük jelentős részét. Másrészt munkalehetőséget teremtenének a munkanélküli szakácsoknak és irodai dolgozóknak.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Kristian Frigelj A bíró elítéli a „muzulmán halál angyalait” című cikkében tudósít az úgynevezett „Sauerland csoport” (Észak-Rajna–Vesztfália délnyugati, hegyes-dombos régiójának neve – a szerk.) elítéléséről. Ez volt a legnagyobb terrorper a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) ellen folytatott eljárások óta, és az ítéletekben súlyos börtönbüntetéssel sújtották az úgynevezett „Sauerland csoport” tagjait. Ottmar Breidling, a bírói tanács elnöke figyelmeztetett a militáns iszlamizmus vonzerejére.
Ottmar Breidling számára rejtély a négy terrorista feneketlen gyűlölete. A vezetőbíró és a büntetőtanácsban dolgozó kollégái tíz hónapon keresztül próbálták megérteni az amerikai civilek ellen tervezett bombamerényletek hátterét. Elolvasták a több mint 600 iratrendezőben tárolt aktát, tanulmányozták az 1700 oldalnyi kihallgatási jegyzőkönyvet, valamint kikérdezték a vádlottakat és a szakértőket. Az igen alapos, 65 napos tárgyalás után azonban a 30 éves Fritz Gelowicz, a 31 esztendős Adem Yilmaz, a 24-et betöltő Daniel Schneider és a 25 éves Attila Selek motivációja továbbra is rejtély maradt a bírók számára. Gelowiczot és Schneidert tizenkét esztendőre ítélték, Yilmaznak 11 évet kell rács mögött töltenie. Nekik terrorszervezetben való részvételért, valamint sokszoros gyilkossági kísérletért, illetve merénylet előkészítéséért kellett felelniük. A segítőként tevékenykedő Selek öt évet kapott. A vádlottaknak még az iszlám felületes ismeretére sem volt szükségük, hogy magukat az „iszlám halál angyalainak” tekintsék, s gátlástalanul több száz hitetlennek tartott személy meggyilkolására készüljenek.
Gelowicz és Schneider német állampolgárok és Yilmaz, valamint a honosított Selek szintén a szövetségi köztársaságban nőtt fel. A bíró ítélete indoklásában döbbenetesnek nevezte, mekkora vonzerőt gyakorol a terrorizmus a nyugati kultúrkörben felnőtt fiatalokra. 2006-ban jutott el Gelowicz, Schneider és Yilmaz a pakisztáni Vazirisztánba. Ott csatlakoztak az Iszlám Dzsihád Unióhoz (IJU), egy terrortáborban kiképezték őket, így merénylőkként tértek vissza Németországba. A titkosszolgálat viszonylag gyorsan a nyomukra jutott, és több száz nyomozó követte őket a szövetségi köztársaság legnagyobb megfigyelési akciójának keretében. A perben a vádlottak tüntető érdektelenséget mutattak. Yilmaz többször botrányt provokált a tárgyalóteremben, amikor kijelentette, ő csak Allahnak hajlandó felállni. Yilmazt ezt követően külön vezették be, és a bírók határozottsága gyorsan megtörte az ellenállását. Néhány héttel később a vádlottak átfogó vallomást tettek kihallgatótisztjeik előtt. Gelowicz és Yilmaz tűnt a legfanatikusabbnak, Schneideren többször láthatók voltak a kétségek, míg Selek, akire a bombák gyújtószerkezetének a beszerzését bízták, csak segítőkésznek tűnt. Az államügyészség mindegyiküknél hiányolta az igazi bűnbánatot.
Breidling ítélete indoklásában arra is utalt, hogy a terrorveszély nem múlt el. „Nyilvánvaló, hogy számos, könnyen elcsábítható, vagy már elcsábított fiatal létezik, aki maga mögött hagyta eddigi életét és a dzsihád, azaz a gyilkolás útját választja.”
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
